Siralmas a pályakezdő pedagógusok bére, elmarad a "vérfrissítés"

A pedagógusbérek elvesztették vonzerejüket, a nélkülözhetetlen vérfrissítés jelentkezők hiányában elmarad, a pályán lévők átlagéletkora rohamosan növekszik, a tanárképző intézményekből kikerülők száma meg sem közelíti a nyugdíjba vonulókét - véli a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének volt elnöke.

  • Eduline
MTI / Szigetváry Zsolt

"A költségvetés legnagyobb vesztese az oktatás. Gyakorlatilag egy fillérrel nem jut több pénz – az állam által leterített – közoktatásra, mint az idén. Nem lesz pénz a tornatermekre, a rohamosan romló épületek felújítására, a törvényszerűen és szélvészgyorsan amortizálódó infokommunikációs eszközök karbantartására, cseréjére. A sor tetszőlegesen folytatható" - írja a Népszavában megjelent véleménycikkében Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) volt elnöke. 

Hozzáteszi: "a minimálbér és a szakmai bérminimum örvendetes (kampányidőszakra eső) emelése következtében a pedagógusbérek elvesztették vonzerejüket, a nélkülözhetetlen vérfrissítés jelentkezők hiányában elmarad, a pályán lévők átlagéletkora rohamosan növekszik, a tanárképző intézményekből kikerülők száma meg sem közelíti a nyugdíjba vonulókét".

Mendrey László szerint a mantraszerűen ismételgetett „meg kell újítani a tanárképzést” szlogen dacára még csak elképzelés sincs a pedagógusképzés korszerűsítésére. A képzés jellemzően múlt századi alapokon nyugszik, a pályára kerülők bérezése pedig meg sem közelíti a hasonló (felsőfokú) végzettséggel rendelkezők javadalmazását.

"A közoktatás (20-30 éve pályán lévő) robotosai „látótávolságon” kívülre kerültek a munkaerő-piaci bérektől, s gyorsuló ütemben kiégve tartanak életben egy életképtelen (oktatási) rendszert. Mindannyiunk kárára. A jövő évi költségvetés tervezet legnagyobb vesztese nem a magyar pedagógus, még csak nem is a magyar közoktatás, hanem Magyarország és annak minden polgára" - írja.

Optimista az új oktatási államtitkár? Szerinte a tanárok továbbra is megbecsülésre számíthatnak

Jövőre 159 milliárd forinttal többet fordít a kormány oktatásra, egyebek közt folytatódnak az iskola- és óvodafejlesztések - mondta Bódis József, az Emberi Erőforrások Minisztériuma oktatásért felelős államtitkára a Magyar Időknek. A lap pénteki számában megjelent interjúban az államtitkár közölte: miközben az ezzel kapcsolatos kiadások 2010-ben nem érték el az 1572 milliárd forintot, az összeg 2018-ban már meghaladja a 2000 milliárdot.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.