2021-ben 80 milliárd forinttal több juthat az oktatásra

A 2021-es központi költségvetés Országgyűlés elé beterjesztett javaslata szerint tovább emelkedne az az összeg, amelyet az állam oktatási célokra fordít. A nyelvvizsgákat, a tankönyvellátást és a tehetséggondozást is bőkezűen támogatnák.

  • Eduline

Az elmúlt évek tendenciáját folytatva várhatóan ismét tovább emelkedik az oktatási ágazat állami ráfordítása. A 2021-es központi költségvetés Országgyűlés elé beterjesztett javaslata szerint az ideinél mintegy nyolcvanmilliárd forinttal többet, összesen 2228 milliárd forintot költene az állam oktatási célokra. Ez a teljes állami költségvetés 10,2 százalékát jelenti – írja a Magyar Nemzet.

Az iskola-előkészítés és az alapfokú oktatás támogatása öt százalékkal, a középfokú oktatásra elköltött pénz pedig tíz százalékkal növekedne. A felsőfokú oktatásra ezúttal valamivel kevesebbet, az idei 622 helyett 592 milliárdot fordítana a kormány. A nem állami felsőoktatási intézmények támogatása ugyanakkor megugrik, 24 milliárdról 59 milliárd forintra.

A javaslat azt is kiemeli, hogy a távoktatás formájában zajló továbbképzések, átképzések, felnőttképzések bizonyos körét támogatja az állam, mégpedig úgy, hogy a tandíjak 95 százalékát átvállalják, az állást keresők pedig még kamatmentes felnőttképzési diákhitelre jogosultak, fejenként 1,2 millió forint értékben. Mindemellett teljesen ingyenessé válna a tankönyvrendelés, továbbra is ingyenes lenne az első sikeres nyelvvizsga és folytatódna az iskolák fejlesztése is.

"Sokkal több gyógypedagógusra, iskolapszichológusra, pedagógiai asszisztensre lenne szükség"

Jó ötlet lenne a rendőrség bevonása az iskolákba a tanárok védelme miatt? A szakszervezetek több szempontból is problémásnak látják az ötletet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.