A 2021-es központi költségvetés Országgyűlés elé beterjesztett javaslata szerint tovább emelkedne az az összeg, amelyet az állam oktatási célokra fordít. A nyelvvizsgákat, a tankönyvellátást és a tehetséggondozást is bőkezűen támogatnák.
Az elmúlt évek tendenciáját folytatva várhatóan ismét tovább emelkedik az oktatási ágazat állami ráfordítása. A 2021-es központi költségvetés Országgyűlés elé beterjesztett javaslata szerint az ideinél mintegy nyolcvanmilliárd forinttal többet, összesen 2228 milliárd forintot költene az állam oktatási célokra. Ez a teljes állami költségvetés 10,2 százalékát jelenti – írja a Magyar Nemzet.
Az iskola-előkészítés és az alapfokú oktatás támogatása öt százalékkal, a középfokú oktatásra elköltött pénz pedig tíz százalékkal növekedne. A felsőfokú oktatásra ezúttal valamivel kevesebbet, az idei 622 helyett 592 milliárdot fordítana a kormány. A nem állami felsőoktatási intézmények támogatása ugyanakkor megugrik, 24 milliárdról 59 milliárd forintra.
A javaslat azt is kiemeli, hogy a távoktatás formájában zajló továbbképzések, átképzések, felnőttképzések bizonyos körét támogatja az állam, mégpedig úgy, hogy a tandíjak 95 százalékát átvállalják, az állást keresők pedig még kamatmentes felnőttképzési diákhitelre jogosultak, fejenként 1,2 millió forint értékben. Mindemellett teljesen ingyenessé válna a tankönyvrendelés, továbbra is ingyenes lenne az első sikeres nyelvvizsga és folytatódna az iskolák fejlesztése is.
"Sokkal több gyógypedagógusra, iskolapszichológusra, pedagógiai asszisztensre lenne szükség"
Jó ötlet lenne a rendőrség bevonása az iskolákba a tanárok védelme miatt? A szakszervezetek több szempontból is problémásnak látják az ötletet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
