Néhány év múlva nagy bajban lesz az oktatás, ha nem költ rá százmilliárdokat a kormány

A 2020-ban záródó uniós finanszírozási ciklus után jelentős mértékben csökkennek majd a vissza nem térítendő támogatások, miközben emelkedik a projektekben vállalandó önrész mértéke. Tehát ha a közeljövőben érdemi fejlesztéseket, illetve felzárkóztatást szeretne elérni Magyarország az oktatás területén, akkor a következő kormánynak jelentősen, százmilliárdokkal növelnie kell a költségvetésben az oktatási rendszer finanszírozását, hogy pótolja a kieső uniós forrásokat - írja a Magyar Nemzet.

  • Eduline
Fülöp Máté

A lap azt írja, Magyarország éves oktatási kiadásai több mint ötödének megfelelő összeget, közel négyszázhatvanmilliárd forint európai uniós forrást kap a következő két évben a hazai oktatási rendszer – derült ki elnyert uniós pályázatok összesítéséből. A támogatott programok jelentős része infrastruktúra-, tananyagfejlesztési és kutatási célú. Emellett olyan fontos feladatok ellátására is forrást ad Brüsszel, mint a felzárkóztatást célzó tanodák támogatása, tehetséggondozás, iskolai közösségépítés, illetve életvezetési tanácsadás.

A közoktatásban száznyolcvanmilliárd forint célozza az állami intézményrendszer fejlesztését 2020-ig, nem számítva például a különböző pedagógiai programok fejlesztéseit vagy a felzárkóztatást.

111 milliárd forint a keretből infrastrukturális fejlesztéseket szolgál, 50 milliárd pedig az iskolák informatikai fejlesztéseire, digitáliskompetencia-fejlesztésekre áll rendelkezésre. Ezen belül valósulnak meg a digitális oktatási stratégiában megjelölt fejlesztések – 31 milliárdért –, például nagy sebességű internettel és vezeték nélküli hálózattal látják el az iskolákat, ahol új számítógépeket és tableteket is beszereznek.

Sok a lemorzsolódó diák, programot indít az Oktatási Hivatal

Átfogó fejlesztési programot indít az Oktatási Hivatal (OH) az iskolaelhagyás csökkentésére, a projekt 12,9 milliárd forintos európai uniós támogatásból valósul meg - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkára kedden Budapesten. Maruzsa Zoltán a program nyitórendezvénye előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta: a projekt keretében a lemorzsolódásnak leginkább kitett 150 óvoda és 300 iskola intézményfejlesztését végzik el.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.