„A Harry Potter sikerélményt ad az olvasónak, mert hiába hosszú, mégis könnyen olvasható, kellően cselekménydús és pörgős. Írójának stílusát, gondolkodásmódját alighanem alaposan befolyásolták a filmek. Ráadásul ez nem egy régies nyelvű magyar regény, hanem olyan kortárs mű, amely friss fordításban hódítja meg a magyar gyerekeket. Míg a Harry Potter olvasója világméretű közösségnek lehet a tagja, addig az Egri csillagokról leginkább a nagypapájával tud beszélgetni” – válaszolt a Magyar Hírlapnak a Móra Könyvkiadó irodalomi szerkesztője arra a kérdésre, miért vonzóbb a tizenévesek számára a Harry Potter, mint az Egri csillagok.

Hozzátette: könnyű azonosulni J. K. Rowling csetlő-botló figurájával, akiről aztán kiderül, hogy valójában a legnagyobb hős, a Harry Potter egy fejlődésregény-sorozat, amelynek kötetein valóban felnőhet az olvasó.

A kötelező irodalomról azt mondta, az lenyomata annak, hogy a társadalom mit gondol a világról, és az oktatáspolitika mit gondol a társadalomról.

„A rendszerváltozás óta kinyílt számunkra, magyarok számára a világ, már nem zárt társadalomban élünk, amelybe belekövesedett ez a sok-sok kötelező olvasmány. Véleményem szerint a gyerekeknek meg kell adni az olvasás élményét, és idővel újra kell gondolni az irodalomoktatást. Az is kérdés, hogy mennyire van szükség egyáltalán kötelező olvasmányokra” – mondta, hozzátéve: kompromisszumra kellene törekedni: nagyon fontos, hogy bizonyos klasszikus magyar művek ne kerüljenek ki a kánonból, „gondolok itt főként a kultúrtörténeti jelentőségű és az identitásunk számára is fontos regényekre, elsősorban a csodálatos A Pál utcai fiúkra. Azonban be kellene engedni az iskolába a kortárs könyveket és természetesen magukat a kortárs írókat is”.