szerző:
Eduline

Egyelőre úgy tűnik, vakvágányon siklik a menzareform. A diákok többsége nem szereti, amit kap, a középiskolások háromnegyede pedig inkább a gyorsétterembe jár vagy otthon eszik.

©

Több sebből is vérzik a menzareform. Nem csak az ételek jelentenek gondot, hanem az is, hogy kevés a hely, sokat kell sorba állni, a felsőbb osztályoknak pedig gyakran a 10 perces szünetben kellene megebédelni. Vagy csak a tanítás végén engedik őket az ebédlőbe, akkor pedig többen inkább már hazamennek. Ezek a képek terjednek a neten: gusztustalan menzamenük

A megkérdezett gyerekekből dől a panasz, éles ellentétben az étlap étvágygerjesztő ajánlatával, illetve a szülői értekezleten elhangzó tanári állítással, amely szerint a menza ízletes. Bár talán kicsit drágább. A havi menzadíj a legtöbb helyen tízezer forint fölé csúszik, főként háromszori étkezés esetén, illetve azokban a kerületekben, ahol a „külsősöknek” felárat kell fizetniük – írta a Népszabadság.

„Nehéz az áttörés” – ismerte el a Tettinger Antal, a Magyar Közétkeztetők Szövetségének (MKSZ) elnöke, korábbi Pest megyei tiszti főorvos, aki azonban úgy véli, hogy az egészséges táplálkozásra nevelés támogatandó cél. De a sikerhez a szülőket is „meg kell reformálni”, hiszen a gyerekek az év felében otthon étkeznek, és ha az nagyon eltér az iskolaitól, akkor nehezebben fogadják el az újat. Nem tagadja: a reform bevezetése óta több a maradék, de szerinte ez a hozzászoktatás időszaka után csökkenni fog. Persze nem mindegy, hogy 250 vagy 750 forintból kell kihozni egy napi adagot, márpedig az országban háromszoros különbség van az egyes iskolák között. Meglepő fotók: ilyen ételeket kapnak a diákok az iskolai menzán külföldön