Számos diák – alapképességek hiányában ugyan – az általános iskola után középiskolai vagy gimnáziumi keretek között folytatja tanulmányait. A harc pedig egyre nagyobb. Küzdelem a hiányosságok leküzdésével, a tananyaggal, az elvárásokkal és saját magával. Szembetűnő, hogy a gyerek nem vállalkozik olyanra, amiben kudarc érheti – mondta az MNO-nak egy budapesti elitgimnáziumban oktató tanár, aki hozzátetette: „rengeteg az önbizalom-hiányos gyerek, bár ez nem feltétlen az alapismeretek hiányából ered”.

Nyelvtanárként sok energiát fordít arra, hogy megértesse a tanulókkal a hiba fontosságát, hiszen enélkül nem derül ki, mi az, amin a tanár segítségével javítani kell. A tananyag óriási, a gyerekek nagyon leterheltek és az osztályfőnöki feladatokat is ellátó oktató szerint az iskola mellett sokszor a szülők is sokat követelnek. Idén három diákjáról derült ki, hogy étkezési zavarokkal küzd és közülük kettő pszichológus elérhetőségét kérte tőle.

„Muszáj lenne a tanárok megbecsültségét növelni, mert amíg a szülők és a gyerekek a frusztrált és boldogtalan pedagógusok felé elvárásokat támasztanak, addig sok jóra nem lehet számítani. A tanár nem tud magabiztos embereket nevelni, csak annyira lesz képes, hogy huszadszorra is elmondja a harasztok fajtáit” – mondta el az MNO-nak egy tanár.

A változás együtt kell, hogy járjon az oktatási módszerek szabadságával, de a tanárnak egyelőre megvan kötve a keze, meghatározott könyveket rendelhetnek, így aki „rendszeren túli” eszközt venne igénybe, annak a saját pénzéből kell áldoznia rá. Akárhogy is küzd az oktató s szeretne minél korszerűbb tanórát tartani, a hónap végi fizetési jegyzék után nem biztos, hogy motiváltan áll ki egy osztálynyi tanuló elé.