Mitől függ, kit vesznek fel gimnáziumba vagy szakgimnáziumba?

Milyenek a pontszámítási szabályok a középiskolai felvételin? Itt találjátok a legfontosabb információkat.

  • Eduline

A szakgimnáziumok és gimnáziumok háromféle pontszámítási módszert alkalmazhatnak. Vagy kizárólag az általános iskolai jegyeket, vagy a tanulmányi eredményeket és a központi írásbeli felvételin szerzett pontszámot, vagy a tanulmányi eredményeket, a központi írásbeli és a szóbeli felvételi pontszámát veszik figyelembe.

Általános iskolai jegyek

Arról is a középfokú iskolák dönthetnek, hogy milyen tantárgyak osztályzatait veszik figyelembe. A tanulmányi eredmények közül az év végi és a félévi jegyeket is beszámíthatják, a magatartás és a szorgalom értékelését azonban nem vehetik figyelembe.

Írásbeli és szóbeli felvételi

A magyar- és matematikavizsga eredménye az összpontszám legalább 50 százalékát, a szóbeli (ha az iskola azt is tart) eredménye az összpontszám legfeljebb 25 százalékát határozza meg.Megvan, mikor kell vizsgázniuk a középiskolába jelentkező diákoknak

Alkalmassági vizsgák

A művészeti és sportiskolák egyéb − például sportegészségügyi, fizikai képességfelmérési, alkalmassági − vizsgákat is tarhatnak. A diákok megfelelt/nem felelt meg értékelést kaphatnak, a részletes értékelést az intézmények a jelentkezők rangsorolásához azonban nem használhatják fel.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu