részlet:
Az elsô könyvben Kopernikusz megadta az alapvetô matematikai szabályokat, szembeszállt a Föld mozdulatlanságára vonatkozó régi érvekkel, tárgyalta a bolygóknak a Naphoz viszonyított elhelyezkedési rendjét. A régi elrendezést – Föld, Hold, Merkúr, Vénusz, Nap, Mars, Jupiter és Szaturnusz – nem fogadta el, mivel az a geocentrikus rendszerbôl következett. Az elrendezést a heliocentrikus rendszerhez igazította, a mozdulatlan Naptól távolodva után így következnek egymás után az égitestek: Merkúr, Vénusz, Föld, körülötte kering a Hold, Mars, Jupiter, Szaturnusz. A második kötetben Kopernikusz a korábban leírt matematikai szabályokat a csillagok és a bolygók látszólagos mozgására alkalmazta, a Nap mozgását a Föld mozgásának tulajdonította. A harmadik könyv a Föld mozgásának a matematikai leírását tartalmazza, szól a napéjegyenlôségek változásáról is, ezt a Föld tengelyforgásának precessziója okozza. A negyedik, ötödik és a hatodik kötet a Hold és a további öt bolygó mozgásaival foglalkozik. A heliocentrikus elmélet keretében Kopernikusz a Hold és a bolygók mozgásainak a leírására sokkal elegánsabb megoldást tudott megadni, mint Ptolemaiosz a geocentrikus rendszerben. Kopernikusz is az állandó sebességu körmozgásból indult ki, ezért rendszere látszólag ugyanolyan bonyolult, mint a ptolemaioszi. Ennek ellenére Kopernikusz hitt abban, hogy rendszere esztétikailag sokkal kielégítôbb, ez adja meg a kozmosz isteni rendjének valós képét.
letöltés
