"Igény szerint alapozó 0. évfolyam bevezetése az általános iskolákban" - többek között ez szerepel a Magyar Nemzeti Bank javaslatcsomagjában, amely - úgy tűnik - ismét leporolja a kilencosztályos általános iskola ötletét. Amelyről az elmúlt hónapokban mélyen hallgatott az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), miközben 2017 márciusában Balog Zoltán akkori tárcavezető bejelentette: hamarosan bevezethetik a kilencosztályos általános iskolát, legalábbis kormányzati döntés született az új oktatási forma tervezéséről. Akkor azt is hozzátette, hogy még viták zajlanak arrl, hogy négyéves óvoda, ötéves alsó tagozat vagy 3+3+3 éves általános iskola lenne-e a jó megoldás.

Palkovics László akkori oktatási államtitkár néhány nappal később azt is bejelentette, hogy a kilencéves általános iskolát már 2019-ben bevezetnék, a plusz egy évfolyamot az óvoda és az általános iskola közé illesztenék, tehát az "alapozó szakaszban", mintegy "előképzőként" jelenne az meg, ugyanakkor a szakmai vita erről is fog szólni, hogy hova illesszék be a plusz egy évfolyamot.

Később visszatáncoltak: március végén a minisztérium parlamenti államtitkára, Rétvári Bence azonban azt mondta a kilenc évfolyamos iskoláról, hogy a kormány döntést nem hozott, csak „szabad utat engedett annak, hogy erről beszéljenek a köznevelési kerekasztalon és egyéb fórumokon is. Májusban azonban ismét előkerült a téma, Balog Zoltán beszélt arról egy szakmai konferencián, hogy a jövő feladatai közé tartozik a kilenc évfolyamos iskola bevezetése.

Tavaly nyáron a sajtó birtokába jutott az új Nemzeti alaptanterv (NAT) 70 oldalas koncepciója, amely szintén számolt a kilencosztályos általános iskola bevezetésével. A koncepció az esetleges bevezetésre több forgatókönyvet is felvázolt: ezek egyike, hogy három év kötelező óvodáztatást hat év általános iskolában töltött idő követne, így a hat iskolai alapozó évfolyam elvégzése megerősítené az alapkészségeket azon diákok esetében is, akik eddig a legnagyobb valószínűséggel morzsolódtak le az iskolákból.

Több tanító, rugalmasabb tanterv?

Azóta - vagyis több mint egy éve - nagy a csend, a nemzeti bank javaslata azonban új lendületet adhat a kilencosztályos iskola bevezetésének. Az MNB egyébként nem csak ezzel a javaslattal reformálná meg az oktatást - meglepően innovatív, a jelenlegi oktatáspolitikának itt-ott ellentmondó ötleteket gyűjtöttek össze a dokumentumban.

Növelnék például a tanítók számát, az alsó tagozatban a képességfejlesztést erősítenék, a javaslatuk szerint az új Nemzeti alaptantervnek egyébként is a "képességfejlesztésre és a gyakorlati tudnivalókra" kellene koncentrálnia. Konkrét célokat is megfogalmaztak: a magyar diákok PISA-átlagpontszámát 475-ről 490-re emelnék, és elérnék, hogy a közoktatás végére minden diáknak legyen legalább középfokú angol nyelvvizsgája. Sőt úgy látják, hogy a "központilag meghatározott tananyag mellett rugalmasabb tanterveketet" kellene biztosítani.