Majdnem húszezerrel csökkent a gimnáziumba járó diákok száma az elmúlt nyolc évben: míg a 2009/2010-es tanévben 201,2 ezer középiskolás kezdte gimnáziumban a tanévet, addig 2016/2017-ben már csak 181,8 ezer nappali tagozatos gimnazista szerepelt a statisztikákban - írja a Népszava.
A lapnak Szüdi János oktatási szakértő azt mondta, ennek egyrészt demográfiai okai vannak: a Köznevelési statisztikai évkönyv adataiból az is jól látszik, hogy az említett időszakban az általános iskolások száma is 32 ezerrel csökkent.
Csakhogy az általános iskolások többsége nem gimnáziumban tanul tovább, hanem – mint az az adatokból kitűnik – a szakképzést választja (bár a gimnáziumok jelentkezői létszáma most már magasabb, mint a szakgimnáziumoké - a szerk.). Ráadásul az óvodások számának alakulása is mérsékeltebb "gyerekhiányt" mutat, az elmúlt nyolc tanévben 11 ezerrel csökkent a számuk.
Az elmúlt években a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László is a szakképzést helyezte előtérbe a gimnáziumokkal szemben, egy minisztériumi háttéranyag pedig – amit nemrég a Magyar Nemzet ismertetett – a gimnáziumi férőhelyek korlátozását is lehetséges eszközként említette.
A budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, az Eötvös József Gimnázium, valamint az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium vezeti a HVG 2018-as középiskolai rangsorát. Ezen a héten jelenik meg a HVG kiadványa az ország száz legjobb gimnáziumáról.