Az Abcúg emlékeztet arra, hosszú évek óta működik Kaposváron egy általános iskola, ahol a roma tanulókat jogellenesen elkülönítik, és hátrányosan megkülönböztetik. Olyan oktatást kapnak, ami magas bukási arányhoz vezet, de más iskolákhoz képest sokkal gyakoribb a kiesés és a hiányzás is. Az országos kompetenciaméréseken elért eredmény és a továbbtanulók aránya alacsonyabb, mint a többi iskolában. Az idejáró gyerekek nagy része a közeli szegregált telepen él.

A fenti okok miatt indított pert már tíz éve az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) az iskola akkori fenntartója ellen, de az ügyben csak idén októberben mondta ki a végső szót a Kúria. A szegregációt meg kell szüntetni az intézmény bezárásával, a gyerekek áthelyezésével a város más iskoláiba, és végre kell hajtani egy úgynevezett deszegregációs tervet is.

Az iskolát nem egyik napról a másikra csukják be: idén szeptembertől már nem indítottak első osztályt, így felmenő rendszerben, fokozatosan szűnik majd meg az intézmény. A tapasztalat azonban az, hogy az ilyen iskolák 1-2 éven belül maguktól is szétesnek, mert a szülők nem várják meg a bezárást, maguktól átviszik a gyereküket máshova.

Az idei tanévtől húsz elsős gyerek kezdte meg az iskolát a város más intézményeiben. Volt olyan iskola, ahová nyolc diák került, de a többségbe csak egyen-ketten. A telepen élő családok joggal tartanak tőle, hogy a városi iskolába járás pluszköltségekkel is jár majd, bérletet kell venni, osztálypénzt fizetni. A gyerekek egyelőre nem buszoznak ingyen Kaposváron, a tankerület keresi a megoldást arra, hogy anyagi segítséget kapjanak azok a családok, akiknek nehézséget okozott az iskolaváltás. A szegregáló iskola két tanítónőjét átvették az új iskolák, és az is tervben van, hogy felvesznek egy pedagógiai asszisztenst, akinek elsősorban a személyes segítés lesz a feladata, tanórán és tanórán kívül is. A teljes cikket az Abcúgon olvashatjátok el.