Havi 30-40 ezer forint: ennyibe kerül egy gyerek felnevelése

Havonta átlagosan 30-40 ezer forint költséggel jár egy gyerek nevelése, ez az összeg az életkor előrehaladtával akár...

  • Eduline
Túry Gergely

Havonta átlagosan 30-40 ezer forint költséggel jár egy gyerek nevelése, ez az összeg az életkor előrehaladtával akár 90 ezer forintra is emelkedhet a szülők és a gyerekvállalást tervezők becslése alapján – derül ki a Generali Biztosító kutatásából, amelyet 1200, 18 és 59 év közötti felnőtt megkérdezésével végeztek. Egy gyerek felnevelése az egyetem vagy főiskola elvégzéséig így átlagosan 13-15 millió forint plusz költséget jelent a családnak.

Minden második családban a dolgozó "gyerekeket" is támogatják, a szülői támogatást leginkább az befolyásolja, hogy a gyerekeknek van-e saját bevétele. A diákok majdnem fele dolgozik a felsőfokú tanulmányai mellett: erről itt olvashattok.

A megkérdezettek számára a legfontosabb cél a továbbtanulás és az otthonteremtés elősegítése: a megkérdezettek 73 százaléka tesz félre gyermeke taníttatására. Többen spórolnak a külföldi tanulmányokra azok közül, akik még csak tervezik a gyermekvállalást: tízből négyen tesznek félre.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.