Hivatalos aláírásgyűjtésbe kezdene a nyári szünet lerövidítése ellen a Független Diákparlament, szerintük a tanév rendjének átalakítása tovább fokozná a diákok leterheltségét.
"Az elmúlt napokban egyre több és több diák törte meg a csendet és írta le a véleményét az oktatási rendszer hibáiról. A túlterheltséget a nyári szünet lerövidítése csak tovább fokozná, így nem ülhetünk karba tett kézzel!" - olvasható a Független Diákparlament Facebook-oldalán, ahol azt írják, amint legalább ezren visszajeleznek, hogy részt vennének a kezdeményezésben, aláírnák a kérvényt és akár gyűjtenének is aláírásokat, hivatalos aláírásgyűjtést kezdenek a nyári szünet lerövidítése ellen.
Hozzáteszik: "mivel az infrastrukturális feltételek abszolút nem adottak, elképesztően meleg szokott lenni már május végén-június elején is az iskolákban, hiába nem érzik ezt a döntéshozók a légkondis irodából! Ráadásul sok diáknak így is 3-4 hét gyakorlat rövidíti tovább a nyarat, ezen felül sokan dolgozni is szeretnének a nyáron, így rengeteg diáknak okozna ez az intézkedés kellemetlenséget".
Még nincs döntés
A nyári szünet lerövidítésének ötlete évrő évre előkerül, Palkovics László oktatási államtitkár már tavaly nyáron is úgy nyilatkozott, a tervek szerint a nyári hónapokban egy-két héttel többet lennének iskolában a gyerekek, de ezzel együtt az őszi és a tavaszi szünetek meghosszabbodnának – fejtette ki az államtitkár, kiemelve: “összességében egyenletesebb eloszlása lenne a szüneteknek, ami a gyerekek terhelését csökkentené”.
Bár akkor azt mondta, a tanév új rendje akár már 2019-től érvényes lehet, egyelőre az új Nemzeti alaptanterv (NAT) koncepciója csak arról szól, "felül kell vizsgálni" a szünetek elosztását, valamint azt, hogy a nemzeti táboroztatási program része legyen-e a tanévnek, vagyis döntés még nincs.
A NAT-tervezet dokumentum szövege megjegyzi: a nyári szünetben több százezer gyermek felügyelete nem megoldott, mert szüleik dolgoznak. „Ezt a terhet csökkentené a tanítási év időtartamának növelése” – írják.
Azt is hozzáteszik, hogy a magyar általános iskolások nemzetközi összehasonlításban kevesebb időt töltenek az iskolában, közvetlenül a pedagógusok irányítása mellett zajló fejlesztő foglalkozáson. Így a dokumentum a tanév rendjének módosítására több javaslatot is megfogalmaz. Ilyen például a tanítási szünetek elosztásának felülvizsgálata vagy annak kidolgozása, hogy a nemzeti táboroztatási program része legyen-e a tanévnek.
Nemzeti táboroztatási program?
Maruzsa Zoltán júniusban az Inforádiónak úgy nyilatkozott, kompromisszumos megoldás körvonalazódik: ha a kormány tömeges táboroztatási lehetőségeket, játékos nyári foglalkozásokat tud kínálni a diákoknak, „nem drágán, nem magánszervezésben, nem feltétlenül bentlakásos módon”, akkor ezzel kiegészülhet a tanév, bár „hogy ez a tanév részeként folyna-e, az csak technikai kérdés”.
Érdemes lenne felülvizsgálni a tanítási szünetek elosztását, és abban a kérdésben is dönteni kell, hogy a nemzeti táboroztatási program része legyen-e a tanévnek - a Magyar Nemzet szerint többek között ez az áll az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetében.
Szólások és közmondások, rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak, törtek és mértékegység-átváltások – többek között ezeket a témákat is érdemes lesz átnézni a nyolcosztályos gimnáziumokba készülő negyedikeseknek.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
A Helsinki Bizottság szerint az elmúlt évek gyakorlatához képest szokatlan módon járt el a nyomozó hatóság, amikor az ügyben a józan eszére hallgatott, és megszüntette a nyomozást.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
