Senki nem listázhatja a pénteki diáktüntetés résztvevőit, az iskolaigazgató sem tilthatja be a tiltakozást

Sem az osztályfőnök, sem az iskolaigazgató nem tilthatja meg a diákoknak, hogy részt vegyenek egy tüntetésen, és listát sem készíthetnek a tiltakozó tanulókról - hívja fel a figyelmet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).

  • Eduline
Stiller Ákos

"A tüntetés a véleménynyilvánítás egy formája, és mint ilyen, az Alaptörvényben garantált alapjog, az nem köthető életkorhoz vagy egyéb státuszhoz. A Magyarország által is ratifikált New York-i Gyermekjogi Egyezmény kifejezetten kimondja, hogy „Az Egyezményben részes államok elismerik a gyermek egyesülési és békés gyülekezési jogát”" - írja a TASZ, amely a diákok tüntetésével kapcsolatos, leggyakrabban előkerülő kérdésekre válaszol.

Hozzáteszik: a tüntetésen való részvétel önmagában nem ment fel az iskolalátogatási kötelezettség alól, ahhoz, hogy ez alól bárki mentesülhessen, igazolnia kell a távollétet. "Ennek legegyszerűbb módja a szülői igazolás. Az iskola házirendje meghatározza, hogy hány napnyi távolmaradást igazolhat a szülő. Ezek szabadon felhasználhatóak, nem kell sem a szülőnek, sem a diáknak indokolnia, hogy miért az adott távolmaradást igazolja vele" - írják.

"Ha az iskola esetleg éppen a tüntetésre tekintettel tanítási szünetet rendel el, akkor nincs semmilyen teendőd, nem kell igazolást vinned. Ha ilyen eset lenne, az sem jelenti viszont azt, hogy kötelezően el kellene menned a tüntetésre, ez a te döntésed" - teszik hozzá.

A TASZ arra a kérdésre is válaszol, mit tehetnek a diákok, ha egy szaktanár, az osztályfőnök, vagy az iskolaigazgató megtiltja nekik a tünetésen való részvételt? "A véleménynyilvánítás alkotmányos jog, amelyet kizárólag törvényben lehet korlátozni, így tehát minden ilyen tiltás jogszerűtlen. Emiatt nem is lehet szankcionálni azt, ha mégis elmész a tüntetésre. Ha emiatt jogsérelem ér, hívd jogsegélyszolgálatunkat, és tájékozódj a jogorvoslati lehetőségről" - írják, hozzátéve: senki, sem az osztályfőnök, sem az igazgató nem készíthet listát arról, kik mennek el a tüntetésre, ez jogellenes. "Ha valaki megosztja a véleményét, akkor sem kerülhet bele semmiféle olyan nyilvántartásba (listára, táblázatba stb.), amihez kifejezetten nem járult hozzá" - magyarázzák.

Nem szimpla lógás - hová mennek iskola helyett a tüntető diákok pénteken?

„Nem szimpla lógásra biztatunk benneteket - annak ellenére, hogy a túlterheltség miatt bőven ráférne mindannyiunkra a pihenés" - írják a január 19-i „Ne menj suliba - demonstrálj az oktatásért" akció szervezői. „Január 19-én délelőtt nem megyünk suliba, kiállva az oktatási rendszer fejlesztéséért.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.