Több romániai országos sajtóorgánum is történelemhamisítással vádolta meg a sepsiszentgyörgyi T3 kiadót, amiért a 11 éve használt negyedikes magyar nyelvű történelem-tankönyvében székely zászlóval jelölte Románia helyét Európa térképén.
A román médiában hirtelen nagy nyilvánosságot kapott, 2005-ból származó Európa-térképen a Románia és Bulgária csatlakozása előtti Európai Unió akkori 25 tagállamának mindegyikét az ország zászlajával, Romániát pedig egy székely zászlót tartó mesefigurával jelölte a tankönyv szerzője.
A liberális Adevarul erről szóló keddi írásának címében azt emelte ki, hogy "közpénzen nyomtatott, az oktatási minisztérium által jóváhagyott tankönyvben hamisítják Románia történelmét a székely diákok számára". A jobboldali Romania Libera "Botrány: Románia székely zászló alatt jelenik meg az oktatási minisztérium által jóváhagyott tankönyvben" címmel írt a témáról.
A kormányalakításra készülő, szociálliberális koalícióhoz közel álló Antena 3 hírtelevízió hétfőn hasonló szalagcímmel szentelt terjedelmes vitaműsort az ügynek. Mindhárom médium Viorel Dolhát, a romániai tanítók egyesületének (AGIRO) elnökét szólaltatta meg, aki a T3-nál, illetve egy másik, román nyelvű kiadónál megjelent történelemkönyvvel szemléltette, mennyire felületes az oktatási tárca a tankönyvek engedélyezésénél.
Marosvásárhelyi iskolabalhé: heteket követően beengedték az igazgatót
Dolha már egy hónapja közzétette egyesülete honlapján az oktatási tárcát támadó nyílt levelét, benne a "bűnös" térképek fotóival, de azt valamiért csak az új évben fedezte fel egyidejűleg három - különböző sajtótrösztökhöz tartozó - román sajtóorgánum. Az AGIRO elnöke azt is sérelmezi, hogy a székelyföldi kiadó történelem-tankönyvében "a román állam pénzén békediktátumként emlegetik Trianont", lapjain sehol sem mutatják be a középkori román fejedelemségek térképeit, Európa-térképén pedig nem tüntetik fel Románia nemzeti színeit és elnevezését.
"Ebből a könyvből a diákok semmit se tudnak meg arról az országról, amelyben élnek, arról a lobogóról, amely alatt szolgálnak, a többségi népességről. Súlyosan diszkriminálják őket, beilleszkedési gondjaik lesznek. Az így nevelt diákok romángyűlölő felnőttekké válhatnak, akik aztán letépik a román lobogót" - idézte az Adevarul Dolha aggályait.
A Romania Libera az oktatási minisztériumot is megkereste az ügyben, a tárca válaszát viszont "sokkolónak" nevezte. A sepsiszentgyörgyi kiadó negyedikes történelemkönyve a szaktárca szerint 2014 óta nem "hatályos", mivel időközben új tanterv lépett életbe. A bukaresti oktatási minisztérium azt is elismerte, hogy nem jelent meg helyette más, mivel a negyedikes anyanyelvű történelemkönyvekre kiírt közbeszerzésre nem érkeztek ajánlatok a kiadóktól.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
