A tanárok és a civilek az írásbeli érettségik után szerveznek demonstrációt. Pénteki közleményükben olvasható, miszerint az EMMI egyetlen nap alatt végezte el a természettudományos tárgyak kapcsán a szakképzési rendszer átalakításának hatásvizsgálatát.
Eduline
A Tanítanék Mozgalom képviseletében Törley Katalin még csütörtökön jelentette be az ATV-n, hogy június első vasárnapjára, pedagógusnapra tervezik a következő demonstrációt, ennek formájáról még zajlanak az egyeztetések.
Pénteken már a középiskolai szakképzési rendszer átalakításáról adtak ki felhívást partnerszervezeteik felé, melyben meglepőnek tűnő részletek is vannak. Mint ismert, a kormány a földrajz, a fizika, a kémia és a biológia óraszámának átalakítását tervezi annak függvényében, hogy milyen szakmát nyújt egy-egy iskola. Az erre vonatkozó hatásvizsgálatot a rendelkezésre álló dokumentumok szerint egy nap alatt folytatta le az Emberi Erőforrások Minisztériumának jogi osztálya.
Hangsúlyozzák, hogy ezúttal nem tartalmi kifogásokkal élnek - bár a korábbi nyilatkozatok alapján az is akad -, hanem a szakmai szervezetekkel hiányosan folytatott, illetve elmaradt egyeztetést, a jogalkotási folyamat tarthatatlanságát kifogásolják.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Megkezdte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának átalakítását – erről első körben húsz, sorsolással kiválasztott gyakorló óvodapedagógussal egyeztetnek, később pedig szélesebb körű társadalmi egyeztetést ígérnek.
Bár a 2026/2027-es tanévtől ismét minden magyar egyetemista előtt megnyílik az Erasmus lehetősége, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint ettől a program még nem válik mindenki számára ténylegesen hozzáférhetővé. A szervezet három komoly problémára hívta fel a figyelmet.
Átnézik a szerződéseket, feltérképezik az egyetemekhez kapcsolódó cégeket, feltárják a túlárazásokat, valamint azt is megvizsgálják, mely vagyonelemek kerültek át korábban az intézményektől az őket fenntartó alapítványokhoz – többek között ezekkel a feladatokkal kell megbirkózniuk az egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumainak.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.