PSZ: Nem lesz népszavazás a közoktatásról

A Pedagógusok Szakszervezetének sztrájkbizottsága még nem döntött a PDSZ visszafogadásáról, feszülten készülnek a kormánnyal való következő egyeztetésre. Az EMMI egy javaslattal állt elő a PSZ számára, mely ismét nem fedi teljesen a pedagógusok 25 pontos követelését. A népszavazási dömping is részben elvonta a figyelmet a közoktatástól, de a PSZ nem tervez népszavazást indítani a közoktatásról.

  • Eduline

MTI Fotó: Marjai János

Továbbra is nagy a hajtás a PSZ-nél. Vasárnap a Mendrey László vezette PDSZ arra kérte a PSZ, hogy közösen folytassák a sztrájkbizottsági tárgyalásokat a kormánnyal, valamint a PSZ mondja fel a kormánnyal kötött 2013-as sztrájkmegállapodást, pontosabban azon részletét, ami rögzíti, hogy a tanárok nem sztárjkolhatnak.

Galló Istvánné kérdésünkre elmondta, hogy nem egyszerű dönteniük a másik két résztvevő szakszervezttel a PDSZ visszafogadásáról, melyen több oka is van. Egyrészt ez azt jelentené, hogy a jogi normák szerint elölről kellene kezdeni a sztrájkbizottsági tárgyalásokat a kormánnyal, másrészt fel kellene mondani azt a 2013-as megállapodást, amely visszatartja a kormányt attól, hogy nagyarányú leépítésekbe kezdhessen a közoktatási rendszerben. Azt is kiemelte Galló Istvánné, hogy 2013-ban a PDSZ a megállapodás aláírása előtt maga hagyta ott a sztrájkbizottságot, ahova most visszaengedését kéri.

A kormány a soron következő sztrákbizottsági megállapodás előtt szerdán közzétette javaslatait. Vegyes fogadtatása lehet a javaslatnak, ugyanis számos engedményt tehet a kormány, de kulcskérdésekben vagy nem enged, vagy ködösen fogalmaznak, például a diákok kötelező óraszámának csökkentése is elmaradhat, viszont csökkenhet a házi feladat mennyisége. A tanárok kötelező óraszámának csökkentésében nyitott a kormány, de konkrét javaslatot nem tettek.

A PSZ elnöke is ezt tartja az egyik legnagyobb problémának, hogy míg a médiában megy az üzengetés arról, hogy tárgyaljanak velük a szakszervezetk, a sztrájkbizottsági tárgyalásokra nem érdemi megoldási javaslattal érkezik a kormány, csak az időt húzzák.
Ilyen kérdés a PSZ szerint a nem pedagógus közoktatási alkalmazottak fizetésemelése, akik 2008 óta semmilyen emelésben nem részesültek. Míg ők azonnali megoldást várnak, a kormány javaslata is csak azt írja, hogy 2016 év végéig körüljárják a kérdést. A probléma ezzel az, hogy addigra a kormány ki kell alakítsa a 2017-es költségvetést, vagyis aligha lenne várható a kormánytól, hogy 2018 előtt megemeljék az oktatási tevékenységet segítők bérét.
Bár a sztrájkkészültség megvan, de Galló Istvánné még nem nevezett meg időpontota, hogy mikor kezdődhetne országos sztrájk, egyelőre remélik, hogy sikerül megegyezésre jutni a kormánnyal.
A nyomás fokozódik a szakszervezeten, ugyanis a kedd óta felpörgött népszavazási dömping (vagy botrány) elvonhatja a figyelmet a közoktatás helyzetéről. Megkeresésünkre Galló Istvánné, a PSZ elnöke elmondta, hogy bár korábban volt egy népszavazási kezdeményezés a 18 éves tankötelezettség visszaállításáról, az végül elhalt, és újabb népszavazást nem terveznek indítani.
Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.