Ahogy arról korábban beszámoltunk, jó eredményt értek el a negyedikes magyar diákok az egyik legfontosabb nemzetközi szövegértési felmérésen, a PIRLS-en. Magyarország 15 pontot javított a 2011-es eredményhez képest, 554 pontot ért el.

A Civil Közoktatási Platform felhívja a figyelmet arra, hogy a PIRLS mérésekre eddig négy alkalommal került sor, 2001-ben, 2006-ban, 2011-ben és 2016-ban. Mindegyik mérésben részt vett Magyarország, mindegyik esetben az átlagnál statisztikailag is értékelhetően jobban teljesítettünk. Átlagpontszámaink a mérések sorrendjében 543, 551, 539, 554 voltak, az összes felmért tanuló pontszámainak átlaga mindig 500 pont.  

A növekedések és a csökkenések egyik mérésről a másikra nem jelentősek, igaz, a 2011. és a 2016. évi mérések eredményei között szignifikáns a különbség. „Látjuk, hogy a mostani 554 ponthoz nagyon közeli volt a tíz évvel korábbi, csak 3 ponttal maradt el tőle (ami a szórás, vagyis a 100 pont 3 százaléka, és persze ez az eltérés nem szignifikáns). A jelentős pontszámnövekedés egy jelentős pontszámcsökkenés után következett be, vagyis ha valaki tendenciáról akar beszélni, azt kell mondania, hogy ezekből az adatokból semmilyen egyértelműen jellemző folyamatra, változásra nem lehet következtetni” - írják.

„Ahhoz az kellene, hogy egy adott méréshez képest legalább két alkalommal, de még jobb, ha a legelső méréshez képest mindhárom azt követő alkalommal mindig egyre nagyobbak az átlagok, szignifikáns módon növekedve (...) Magyarország csak a 2011 és 2016 közötti időszakra vonatkozóan tud felmutatni erős növekedést, amúgy a négy mérést tekintve hektikusan változtak az eredményeink. Szakember ilyen változás alapján még nem jelenti ki, hogy itt határozott javulásról beszélhetünk” - teszik hozzá.

Palkovics László, az EMMI oktatásért felelős államtitkára azt nyilatkozta, hogy a javulás annak a következménye, hogy 2012-ben állami fenntartásba kerültek az iskolák, illetve a pedagóguséletpálya-modell bevezetésének hatását is kiemelte. Említette még a kötelező óvodába járás elrendelését 2015-ben, ami a 2016-ban negyedikes évfolyamot nem érinthette.

„Az államtitkár tehát pontosan meg tudja mondani, hogy a magyar iskolarendszerben bekövetkezett változások közül melyek azok, amelyek a jó eredményhez vezettek. Ez azonban csak politikai propaganda, felelősen gondolkodó szakember ilyet nem mond. Az iskolai oktatás eredményessége hallatlanul összetett hatásrendszer működése nyomán alakul ki. Semmilyen korrekt számítás nem igazolja, hogy az államtitkár által említett hatások voltak a meghatározók. Egyáltalán: a négy mérés eredményeiben mutatkozó hektikusság alapján egyértelműen megfogalmazható, hogy valójában nincs mit megmagyarázni. Nem kereshetjük semmiféle javuló tendencia okait, mert ez a tendencia nem mutatható ki, egyelőre nem létezik, vagy ha igen, meg kell várnunk legalább a 2021. évi PIRLS eredményeket, hogy egymás utáni három tesztátlag alapján – még akkor is bizonytalanul – mondhassunk majd bármit” - olvasható a Civil Közoktatási Platform közleményében.

Hozzáteszik: Palkovics Lászlónak a PIRLS esetében elég volt egyetlen növekedési adat, hogy a jelenlegi oktatáspolitika pozitív hatását vizionálja. „A PISA szövegértés vizsgálat 2009-2012-2015. évi három mérés egyértelmű csökkenést mutató szövegértés eredményeit nem interpretálta hasonló módon. A PISA lesújtó, és tendenciaként is értelmezhető eredményeit elbagatellizálta, a mostani egyszeri növekedésben viszont a saját oktatáspolitikájuk eredményességének bizonyítékát látja. Ez nagyfokú következetlenség” - írják.