Ferencz S. Alpár csíkszeredai történelemtanár, a könyvet kidolgozó bizottság koordinátora a Krónika napilapnak elmondta, közoktatásjogi szempontból a székelység történetéről szóló kiadás nem tankönyv, hanem választható tantárgyak esetében, illetve szakköri tevékenységeken használható kézikönyv, segédanyag.

A történelemtanár - aki a könyv kidolgozása idején Hargita megye főtanfelügyelői tisztségét töltötte be -  megjegyezte, a szaktárca Hargita megyébe küldött bizottsága elsősorban nem is az engedélyek körüli bizonytalanságot, hanem a könyv elnevezését kifogásolta, a székelység története helyett pedig a helytörténet címet javasolta.

Ferencz S. Alpár rámutatott, Szatmár megyében, Kolozsváron, Temesváron és Nagyszebenben is léteznek hasonló, a helyi történelmet, földrajzot, jellegzetességeket oktató tankönyvek, illetve segédanyagok. Ezért meglehetősen visszás, hogy éppen a székelységről szóló kiadásba kötött bele a szaktárca.

Hasonlóan nyilatkozott az Agerpres hírügynökségnek Bartolf Hedwig, Hargita megye jelenlegi főtanfelügyelője. Hozzátette, a kézikönyvet úgy kell használni, miként a nyelvtanár a szótárat. A főtanfelügyelő megerősítette, a minisztérium ellenőrző testülete három iskolában is vizsgálta a könyv használatát, a vizsgálódás eredményeit tartalmazó jelentést még nem kapta meg. A főtanfelügyelő elismerte, hogy nem tartották be a választható tantárgyak jóváhagyási folyamatában előírt valamennyi lépést.

A román oktatási tárca középiskolai oktatásért felelős államtitkára, Stelian Fedorca szerdán jelentette be, hogy a tárca ellenőrző testülete a Székelyföld történetét bemutató tankönyvet vizsgálja. Az első információk szerint a könyv használatát törvénytelenül vezették be a székelyföldi iskolákban.

A hatodik és hetedik osztályos iskolásoknak szánt A székelység története című könyvet szeptember 18-án mutatták be Csíkszeredában. A könyv alcímében az áll: "kézikönyv és tankönyv". A könyvet székelyföldi történelemtanárokból és történészekből álló, 11 tagú bizottság írta a Hargita megyei tanács megbízásából.