Összesített formában 2014-ig terjedően közölte az összes állami és önkormányzati intézményekre vonatkozó költségvetési beszámolókból származó pénzügyi adatokat az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Bár a kormány egyértelműen azt kommunikálta, hogy a haza GDP a 2008-as válságot követő stabilizáció után emelkedett, ez egyáltalán nem járt az oktatásra fordított költségek növelésével.

Az 2006. évet követően fokozatosan szétnyílt az olló. Bár a válságból kilábalni próbáló gazdaság 2010-ig megpróbálta kigazdálkodni, hogy legalább a források összege ne csökkenjen, A Fidesz 2010-es kormányra kerülését követően inkább a forrásokból való részesedés csökkenése jellemzi az oktatási szektort, ami a 2013-as mélypontig tartott. Ekkor hozták létre a Kliket, valamint ebben az évben érintette leginkább a felsőoktatást a forráselvonás. Ez 2014-ben egy hatalmas korrekciót igényelt.

A második ábra az oktatás GDP-arányos változását mutatja, valamint a különböző egységek részesedését a forrásokból. Itt is szembetűnő a finanszírozás csökkenése, 2014-ben az oktatásra fordított források nem érték el a GDP 4 százalékát sem. Míg a felsőoktatás részesedése meglehetősen stagnált a millennium óta, a közoktatás sokkal komolyabb változásokon esett át.

Ezt érdemes úgy elképzelni, mint egy szegény családban a zsebpénzosztást: míg a legidősebb testvér, ha a kevésből is, de mindig tudhatta, hogy mennyi részt kaphat, addig a középső gyerek (közoktatás) mindig másképp részesült a pénzből. Gondolhatjuk, hogy mennyire tette ez tervezhetővé a rendszert, amelynek minden gyerek tudásának megalapozását kellene szolgálnia.