Az államtitkár szerint a PISA-eredmények romlásán nincs mit csodálkozni, ez annak a tünete, hogy - nemcsak az iskolarendszerben, hanem a szociális szférában, a szakképzésben - valami nem jól működött.

Az okok között az egyes iskolatípusok erőteljes hatását említette, és rámutatott: a hatosztályos gimnáziumokban matematikából átlagosan Szingapúr eredményeit hozták a diákok, a négyosztályos gimnáziumokban Finnország, Németország szintjét érték el.

A gond az általános iskolában és a szakképzésben kezdődik, ahol messze átlag alattiak az eredmények - közölte Palkovics László.

Pénz beszél

Az államtitkár kitért arra is, hogy a szülők az anyagi helyzetüknek megfelelően választanak iskolát, a jobb anyagi helyzetben lévők akkor is a jobb iskolát választják, ha a gyereket másik településre kell elvinni. Megjegyezte: a korai iskolaelhagyás területén sem túl jók egyelőre az eredmények.

A pedagógusok utánpótlásáról, a tanári pálya presztízséről azt mondta: az életpályának köszönhetően idén a tanárok átlagjövedelme a diplomásokhoz viszonyítva 82 százalék lesz, miközben az OECD-átlag 80 százalék.

Már látszanak az új típusú tanárképzés eredményei is, folyamatosan nő az osztatlan tanárképzésre jelentkezők száma, a köznevelésben tanítók száma mintegy ötezerrel nőtt - közölte az oktatási államtitkár.
Palkovics László kitért még arra, hogy az egy tanulóra jutó források abszolút értékben nőttek.

A felsőoktatás területén 2013 óta a jelentkezők és felvettek száma gyakorlatilag azonos szinten van. Szólt arról, hogy az új nemzeti kiválósági program forrása 10 milliárdról 14 milliárdra nőtt, a doktori képzés átalakult, az ösztöndíjak nőttek.

Adam Tyson, az Európai Bizottság képviselője azt emelte ki: Magyarország az az állam, ahol a legerősebb hatása van a társadalmi háttérnek arra, hogyan teljesítenek a diákok az iskolában. A diplomások száma kicsit alacsonyabb, mint az uniós átlag, de a végzettek jól keresnek, és nincs foglalkoztatási nehézség az esetükben - jegyezte meg.