Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Korábbi szakértői jelentések arról árulkodnak, hogy a magyar oktatási rendszer nem csak hogy nem csökkenti, de még növeli is a más hátterű diákok közötti különbségeket.
Nagyon fontos kérdés, hogy az iskola ki tudja-e egyenlíteni azokat a különbségeket, amelyeket a gyerekek otthonról hoznak - mondta Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára az M1 csütörtök reggeli műsorában.
A szakértő annak kapcsán volt a műsor vendége, hogy a PISA-mérések tudományos hátterének bemutatásáról és az azokból fakadó kutatási-fejlesztési feladatokról rendezett szerdán konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia. Az eseményen - amelyen Csapó Benő is előadást tartott - a szakértők áttekintették, milyen problémákat jeleznek a PISA-felmérések a szövegértéssel, a természettudományokkal és a matematikával kapcsolatban, és mit lehet tenni, hogy ezeket megoldják.
Az iskola első évében alakulnak ki a gyerekekben a tanulással kapcsolatos attitűdök, az, hogy megszeretik-e a tanulást, az olvasást, a matematikát, vagy pedig kudarcok érik és "később elmegy a kedve ettől" - jelezte az egyetemi tanár. Ezért szükséges, hogy az első néhány iskolai évet "rendbe tegyék", és fejlesszék a szövegértés alapvető készségét - tette hozzá.
Szólt arról is, hogy nagyon fontos "a családi inspiráció", a tanuláshoz való viszony a családban, és az, hogy az iskola ki tudja-e egyenlíteni ezeket az otthonról hozott különbségeket, azaz mit tud kezdeni az iskola azokkal a gyerekekkel, akik motiválatlanul jönnek.
Példaként hozta fel az észak-európai és délkelet-ázsiai iskolarendszereket, ahol nagyon hatékonyak abban, hogy ezt jól ki tudják egyenlíteni, és pont azokat a gyerekeket tudják hatékonyan tanítani, akiknek arra a legnagyobb szükségük van.
Az általunk is bemutatott Tiszabőn, valamint Tiszaburán olyan komoly gondok vannak a felzárkóztatással, hogy itt inkább visszavonulót fújt az állam a működtetésben. A cigány származású diákok oktatásával is komolyan küzd a két település, részben ezért a nagyobb tapasztalattal rendelkező Máltai Szeretetszolgálathoz kerül a tiszabői és a tiszaburai iskolák működtetése - derül ki a Népszabadság Vécsei Miklóssal, a Máltai Szeretetszolgálat elnökével készített interjúból.