Nyolc dolog, amit nem tudtál az Oscar-díjas magyar filmről, a Mindenkiről
Újabb magyar film kapott Oscar-díjat, a Mindenki rendezője és producere a legjobb rövidfilmért járó aranyszobrot vehette át hétfő hajnalban. Melyik budapesti iskola diákjai szerepelnek a Mindenkiben? Hol forgatták a jeleneteket?
Eduline
Mindenki/ Meteor Filmstúdió
A forgatókönyv első változata 2012-ben készült, a film első felét Deák Kristóf két angol társával igaz történet - egy svéd lakótársnőjének elbeszélése alapján - írta meg, de akkor még angol környezetben játszódott.
"A Mindenki sztoriját egy svéd lakótársamtól hallottam Londonban, vele történt meg hasonló eset gyerekkorában. Kórusban énekelt, de a vezető tanárnő egy nap félrevonta, és azt kérte tőle, ne énekeljen, csak tátogjon, mondván, nem elég jó a hangja. Később kiderült, hogy a pedagógus még másik ötven gyerektől kérte négyszemközt ugyanezt, vagyis tulajdonképpen a fél kórus tátogott. Így nyertek díjakat és utaztak külföldi fellépésekre. Az ügy kipattant, a szülők felháborodtak, a kórus feloszlott" - mondta Deák Kristóf a kortarsonline-nak.
A forgatáson a budapesti Bakáts téri Ének-Zenei Általános Iskola negyven diákja vett részt. A kórus egyébként ottalvós Oscar-váró bulit szervezett az iskolában, itt megnézhetitek, hogyan örültek a díjnak.
A kórust több különböző iskolai kórus közül választotta ki Deák Kristóf.
A film udvari és iskolai jeleneteit nem a Bakáts téri iskolában, hanem a II. kerületi Szent Angéla Ferences Általános Iskolában és Gimnáziumban, valamint a a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium Krisztina téri épületében forgatták.
A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium folyosója
Mindenki / Meteor Filmstúdió
A film a kilencvenes évek elején játszódik.
A 25 perces filmet hat forgatási nap alatt vették fel, a vágás és az utómunka azonban egy évig tartott.
A film zárójelenetében Balázs Árpád Bodazvirág című kórusművét éneklik a gyerekek. Érdekesség, hogy a film zeneszerzője Balázs Árpád fia, Balázs Ádám volt, aki így saját édesapja művét építette be a filmbe.
Magyarország a sereghajtók között van az OECD-országokban az egy diákra jutó állami oktatási kiadások alapján. Miközben egy felsőoktatási hallgatóra több mint kétszer annyi állami pénz jut, mint egy általános felső középfokú képzésben tanulóra, az alapfoktól a felsőoktatásig az oktatási intézmények állami finanszírozása mindössze a GDP 2,9 százalékát teszi ki itthon, szemben a 4 százalékos OECD-átlaggal.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint bizonyos térségekben elkerülhetetlenné válhatnak az iskola-összevonások és -bezárások, de az átalakítás nem járhat együtt forráskivonással. A kevesebb gyerek lehetőséget teremthetne kisebb osztályokra és jobb oktatási feltételekre is.
Akár az érettségi is megszűnhetne a Civil Közoktatási Platform (CKP) új oktatási reformjavaslata szerint. A Nahalka István oktatáskutató által összeállított vitaanyag az osztályozástól a NAT-on át az iskolarendszerig szinte mindent újragondolna, és jelentősen visszaszorítaná az iskolai szelekciót.
Miközben a NOKS-dolgozók közül sokan továbbra is alig keresnek többet a minimálbérnél, a béremelésük részleteiről még mindig nincs végleges döntés. A PDSZ-t a minisztériumban úgy tájékoztatták, hogy a kérdés továbbra is „a pénzügyön áll”.
A Nemzeti Pedagógus Kar leköszönő elnöke a közelgő nyugdíjazásával és családi okokkal is indokolta távozását. Arról is beszélt, hogy az oktatási rendszer átalakítása miatt intenzív időszak vár a szervezetre, ő pedig már nem érzi magában ehhez a szükséges energiát.
Milyen lehet országgyűlési képviselőként végigvinni egy törvényjavaslatot az általános vitától egészen a zárószavazásig? Ezt próbálhatjátok ki, ha jelentkeztek az Országgyűlés Mint-a-Parlament programjára.
