"Migráns tanulókat" kér számon a Klik budapesti igazgatókon?

Nem tisztázza a levél, pontosan kikre gondolnak, és miért ilyen sürgős a dolog.

  • Eduline
AFP / Oliver Bunc

Furcsa levelet kaptak az iskolák igazgatói a Klik béleygzőjével elláítva a Magyar Nemzet mai száma szerint. A lap arról ír, egy budapesti tankerület minden intézményvezetője megkapta azt a levelet, melyben arra kérik őket, küldjék be a legutóbbi tanévben iskolájukba járt „migráns tanulók” létszámát, és annak változását.

A kérelem „Adatszolgáltatás a migránsokról” tárggyal érkezett, a határidő pedig szoros, szerda 11 óráig kell eleget tenni a kérésnek. A levelet megnézhetitek a Kettős Mércén.

Az adatszolgálgatást az igazgatók akkor is kötelesek megtenni, ha nem tanult náluk egyetlen „migráns tanuló” sem, habár e kifejezés definícióját nem részletezi a levél. Arról sem esik szó, milyen okból van szükség az adatokra, és miért pont most, a szünidő kellős közepén kell hirtelen erről adatokat szolgáltatniuk a tanároknak.

A Klik - ha tényleg a központ küldte a levelet - nem először kér listázást az igazgatóktól, legutóbb a szülő- és diáksztrájk idején kértek be sürgősen adatokat az intézményvezetőktől. Bár akkor a központ ezt tagadta, az Eduline több konkrét esetről is tudomást szerzett.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.