Szívesen lenne Pakisztán miniszterelnöke Malala Juszufzai, a nők oktatáshoz való jogaiért kiálló pakisztáni lány...
Szívesen lenne Pakisztán miniszterelnöke Malala Juszufzai, a nők oktatáshoz való jogaiért kiálló pakisztáni lány, akit egy tálib fegyveres megpróbált megölni az elvei miatt, és aki csütörtökön elnyerte az Európai Parlament emberi jogi díját, a Szaharov-díjat. A 16 éves pakisztáni lány Christiane Amanpournak, a CNN vezető külpolitikai tudósítójának adott interjút helyi idő szerint csütörtökön New Yorkban.
Amikor Amanpour arról kérdezte, hogy orvos vagy politikus szeretne-e lenni inkább, Malala úgy válaszolt, hogy eredetileg orvos szeretett volna lenni, de rájött, hogy többet tudna tenni az országért miniszterelnökként. "Sok pénzt fordíthatnék a költségvetésből az oktatásra" - tette hozzá.
A vasárnap adásba kerülő interjút néhány órával azután vették fel, hogy csütörtökön Brüsszelben bejelentették: Malala kapta az Európai Parlament emberi jogi díját, a Szaharov-díjat. A lányt Nobel-békedíjra is jelölték.
Malala Juszufzai, egy lányiskolát vezető pakisztáni iskolaigazgató lánya 11 éves korában vált ismertté, amikor blogot indított arról, hogy milyen a lakóhelyén, a Szvát-völgyben élni, ahol a szélsőséges iszlamisták minden eszközzel próbálják megakadályozni, hogy a nők iskolába járjanak. Tavaly októberben egy tálib fegyveres rálőtt a más lányokkal együtt az iskolából hazafelé utazó Malalára, és súlyosan megsebesítette. A támadás szerte a világon ráirányította figyelmet a pakisztáni nők jogaiért folytatott küzdelemre. Malala nemrég megjelentette önéletrajzát, felszólalt az ENSZ-ben, és létrejött a nevét viselő Malala-alapítvány is.
"Soha nem adom fel" - mondta a lány a CNN-interjúban, amikor a tálibok újabb és újabb fenyegetéseiről kérdezték. "Csak egy test az, amit meglőttek, de az álmaimat nem tudják lelőni" - hangoztatta.
76 éves angoltanár, 78 éves gyógypedagógus – az elmúlt években a kormány több intézkedéssel is megkönnyítette a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatását, ez viszont csak átmeneti kényszermegoldás a tanárhiány enyhítésére. A téma kapcsán Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökét kérdeztük.
A legtöbb intézményben nem megoldott a hűtés.
Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki önköltséges formában kezdi el Magyarország valamelyik legdrágább egyetemi képzését. Meglepő, de a lista élén nem az orvosi szakok állnak: van olyan alapképzés, ahol egyetlen félévért 4,7 millió forintot kell fizetni.
Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Összegyűjtöttük, hogy milyen zenei és nemzenei programok miatt lehet érdemes kilátogatni a 2026-os Sziget Fesztiválra!
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
