Pokorni Zoltán szerint nem a finanszírozás a legfőbb oka az oktatási intézmények között ma tapasztalható különbségeknek. A szülői választás nagyon jelentős szegregációs nyomás - mutatott rá az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke egy pénteki budapesti kerekasztal-beszélgetésen. Kitért arra, hogy a nagyobb tankerületek kialakítása évek óta napirenden van, egy nagyobb rendszerben ugyanis inkább van eszköz az egyenlőtlenségek ellensúlyozásra, nem sértve a szabad iskolaválasztást. 

Az alapítványi és magánintézmények finanszírozásáról azt mondta: "az nem jó, hogy ködben kell autót vezetni", nem helyénvaló, hogy november 23-án nem tudható, milyen módon finanszírozza a költségvetés ezeket az intézményeket. Szerinte ez megoldható, és nem is nagyon bonyolult.

Azzal kapcsolatban, hogy az új köznevelési törvény azt rögzíti, az oktatás közszolgálat, azt mondta: az államnak van olyan kötelezettsége, hogy ne lehessen "bóvlit adni" az oktatásban sem. Az, hogy mit finanszíroznak közpénzből és mit nem, más természetű probléma. Az elmúlt húsz évben olyan rendszer jött létre, amely részleges finanszírozottságot biztosított a nem állami intézményeknek, de elismerte, hogy az alapnormatíva jár nekik is, ha meghatározott feltételeknek megfelelnek. Az államnak azt ugyanakkor joga van megmondani, hogy egy közszolgáltatást hogyan szervez meg - jegyezte meg. 

A volt oktatási miniszter a szabad iskolaválasztást védendő értéknek tartotta, de felhívta a figyelmet a jól működő finn oktatási rendszerre is, ahol ez nincs jelen. Beszélt arról is, hogy a pedagógusi életpályamodell egy stratégiai fordulat jelszava volt, amikor 12 éve, oktatási minisztersége idején kidolgozták, és nem kizárólag a béremelésről szólt, hanem négy-öt ponton nyúltak volna hozzá markánsan a rendszerhez.