Klik-vezér: lassan mindenért a Klik a hibás

Pölöskei Gáborné szerint már minden rendben van az oktatásban, ami pedig mégsem, az nem téma, nem érdemes róla beszélni sem.

  • Eduline
Túry Gergely

Teljesen átalakul a Klik, és 58 tankerületi központ jön létre 2017-től. Emellett az állam az iskolák fenntartása mellett a működtetést is saját hatáskörébe vonja. Ennek apropóján készített interjút Pölöskei Gáborné Klik-vezérrel a 168 óra.

Pölöskei Gáborné rögtön az interjú elején leszögezi, szó sincs arról, hogy azért nevezték ki a szervezet élére még márciusban, mert ő Áder János köztársasági elnök húga. Arra a felvetésre, hogy az oktatás nem épp a kormány sikerágazata, a következő választ adja:

"Nem így látom. Komoly reformok valósultak meg, gondoljunk például a pedagógusok béremelésére. A tiltakozások mostanra nagyrészt lecsengtek, az oktatási kormányzat a szakmai párbeszéd keretein belül valamennyi problémára reagált".

Az átalakításokkal kapcsolatban azt mondta, nem igaz, hogy egy nagy helyett 58 kis Klik jön létre:

"ez jól hangzik, de nagyon nincs így. Inkább ellenzéki politikai szereplők és nem szakértők mondják."

Arra kérdésre, hogy az új központok élére miért nem pályáztattak, azt felelte:

"a kiválasztásnál a tapasztalat, a szakmai felkészültség számított."

Pölöskei Gáborné szerint mára "helyre állt a rend", a Kliknek nincsenek tartozásai, ma már nem fordulhat elő, hogy nincs kréta egy iskolában, vagy nem tudják kifizetni a gázszámlát.

Korábban több önkormányzat is elég határozottan tiltakozott az ellen, hogy átvegyék az iskoláik működtetését, főleg miután rengeteg pénzt költöttek fejlesztésekre. Hogy mit tesznek ezekkel az önkormányzatokkal, a Klik-vezér azt választolta:

"miniszteri határozat születik, amivel átvesszük az intézményt".

A szegregációval - amivel kapcsolatban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen - kapcsolatos kérdésre azt mondta, "'lassan eljutunk abba az állapotba, hogy mindenért a Klik a hibás", de szerinte ebben a kérdésben nem csak a fenntartónak van adóssága. Legbeszédesebb az utolsó kérdés-felelet, amit kénytelen vagyunk egy az egyben átemelni:

"A Klik fenntartóként már figyel arra, hogy ne legyen külön roma és nem roma vécé? – Ez a felvetés annyira abszurd. Kérem, ne vigyük el a beszélgetést ilyen irányba, mert úgy tűnik, mintha ez téma lenne. Pedig nem az."

Mondjuk a bíróságon épp téma, ugyanis a gyöngyöspatai cigány diákok ügyében már ítélet is bizonyítja, hogy jogszerűtlenül szegregálták őket, és ebbe az is beletartozott, hogy nem használhatták a "fehérek" vécéjét. Az ezt követő kártérítési perről bővebben itt írtunk:

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.