Kevés a tanár a gazdasági ismeretek tanításához

Nem csak természettudományos, hanem alapvető gazdasági ismeretekben is a szükségesnél kevesebbet tanulnak a diákok - vélik a Magyar Tudományos Akadémia szakértői.

  • eduline/mti
AFP / Jrgen Wield

Fontos a közgazdasági ismeretek oktatása, a gazdasági, pénzügyi folyamatok megismertetése a középiskolákban - hangzott el a Magyar Tudományos Akadémia által rendezett keddi kerekasztal-beszélgetésen. Az akadémikus szerint nem mindegy, hogy az embereknek milyenek a közgazdasági ismereteik, miként az sem, hogy a gazdasági döntésekben meghatározó fontosságú szereplőknek milyen a közgazdasági kulturáltságuk. Ez rendkívül fontos a politikusoknál - fűzte hozzá -, hiszen ők minden rendszerben hajlamosak arra, hogy szubjektív, voluntarista módon álljanak hozzá közgazdasági döntésekhez.

Simai Mihály Széchenyi-díjas közgazdász bevezetőjében azt mondta, nemcsak a természettudományokban van tudásbeli lemaradásuk a fiataloknak, hanem a közgazdasági ismeretek terén is, és ez nem csak magyar probléma.

Orosz Éva, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) oktatási rektorhelyettese hozzászólásában kiemelte, nemcsak száraz ismeretanyagot, hanem szemléletmódot kellene a gyerekeknek átadni. Az azonban még nagy kihívás az egyetem előtt, hogy a tanárképzésbe hogyan lehetne a közgazdasági ismereteket beépíteni, arra felkészíteni őket, hogy szemléletet formáljanak - említette meg. Szerinte szükség és igény is van arra, hogy a gazdasági élet szereplőit bevonják a speciális ismeretek oktatásába.

Bodnár Éva, a Budapesti Corvinus Egyetem dékánhelyettese szerint akár már óvodában is lehetne tanítani elemeket. Palkovics László államtatikár szerint már a tantervbe be van építve a gazdasági ismeretek, ám óraszámemelés nélkül kell megoldani a helyzetet a jövőben. Hozzátette, a közgazdaságtant oktató pedagógusokon kívül a tanári karok többségében nincs meg a tudás a közgazdasági ismeretek átadására, és gond a szaktanárok hiánya, valamint az idősödő tanári kar is.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu