szerző:
Unyatyinszki György

A korszellemtől nagyon távoli érveket hozott fel a korábban megbukott oktatási államtitkár.

Dübörög az oktatásról szóló parlamenti vitanap, melyről már több ízben beszámoltunk. Hoffmann Rózsa is úgy érezte, hogy nem maradhat ki a buliból - ellentétben a parlamenti patkó 170 képviselőjével -, ezért reagált azokra a bírálatokra, melyek Lázár János miniszter múltheti, egyházi iskolákra vonatkozó kijelentései miatt érik a kormányt.

Hoffmann Rózsa szerint az egyházi iskolákat 2010 előtt jellemző áldatlan helyzet megoldódott és ezek az intézmények egy sokszínű rendszer részeként virágoznak. Amennyiben a virágzás alatt a robbanásszerű növekedést érti az egykori államtitkár, akkor igaza lehet, az állami rendszer elől menekülők is inkább egyházi iskolába iratják a gyerekeiket:

Majdnem megduplázódott az egyházi iskolába járók száma a Klik óta

A Klik elindulását követően rengeteg önkormányzati iskola az egyházhoz váltott a Klik helyett, sok szülő inkább ezekbe iratták a gyerekeket. Jelentősen, 81-százalékkal emelkedett az egyházi iskolákban tanuló diákok száma az utóbbi hat évben - mondta Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) államtitkára pénteken Debrecenben, egy nyíregyházi tanévnyitón.

Hogy miért tartozunk hálával vagy tisztelettel az egyház felé? Szerinte, hogy ma iskolák vannak Magyarországon, azt elsősorban az iskolákat alapító katolikus egyháznak, a bencés szerzeteseknek köszönhető, majd később a reformáció korában a reformátusok mentették a tudást - fogalmazott. Ez mindenképp jól hangzik egy történelemórai feleletben, ám összevetve a történész végzettségű Hiller István egykori oktatási miniszter kijelentésével, miszerint az egyház és az állam 1896-ban szétvált, meglehetősen furcsa, instabil érv.

Biztosan sokan bonyolítottatok már le kisebb vitákat a nagymamátokkal, akinek az volt igazságát - szerinte - igazoló érve, hogy "Én pelenkáztalak". Ebből a megközelítésből tényleg lehet tisztelni a tudás terjesztéséért az évszázadokkal korábbi egyházakat, ám igencsak meghaladta a kor azt az oktatási rendszert. A felhozott nagyszülős példánál maradva, Hoffmann Rózsa érvei akkor állnák meg a helyüket, ha még most is a nagymama pelenkázná a már régen nagykorú unokáját.

Az LMP és a Jobbik is beszállt

A vitanap során  Sallai R. Benedek (LMP) kérte, hogy ne legyen hajsza az iskolában, ne a mennyiség, hanem a minőség legyen a fontos.

A jobbikos Farkas Gergely javaslatként fogalmazta meg, hogy a diákokat a mostaninál nagyobb mértékben vonják be a döntéshozatalba. Hangsúlyozta, hogy a legutóbb 2014-ben összehívott országos diákparlament 42 pontos javaslatot fogadott el, de a megfogalmazott problémák megoldásában nem történt előrelépés. Azt is óriási problémának nevezte, hogy ezt a testületet háromévente hívják össze és a köztes időszakban nincs olyan érdekképviseleti szervezet, ami képes lenne eljuttatni a parlamenthez a tanulók javaslatait. Meglátása szerint nyelvreformra lenne szükség, mert nem a nyelvórák mennyiségével, hanem azok minőségével van a gond - szögezte le.