Bianka

2015-ben érettségiztem, leginkább a szóbeli része volt számomra vicces. Én tényleg átnéztem és hmm... letöltögettem a tételsort. Mikor oda kerültem, hogy szóbeli vizsga, vittem az e-book olvasómat és a magyar tételeket még átolvasgattam. Mivel 20-30 perc alatt nem lehet átnézni 60 oldalnyi tételt, ezért történhetett meg az, hogy én vártam, hogy a Sorstalanságot húzzam ki irodalomból. Az ember tragédiáját húztam... Hát... tragédia volt, de mivel kaptunk hozzá ugye segítséget (el lehetett venni a regényt és át lehetett lapozni, de fél óra alatt nem tudtam még én sem kiolvasni az egész könyvet, pedig gyorsan olvasok), a 80% meglett úgy amblokk. Mikor kiértem az összes többi érettségiről, átnéztem a tételsort, csak úgy, hogy megnézzem, hogy kinek mi maradt. Nem volt Sorstalanság tételünk.

Judit

Az én emlékezetes érettségivel kapcsolatos történetem az emelt szintű töri szóbeli részével kapcsolatos.
2015-ben érettségiztem. Bementem, kihúztam az "Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban" c. tételt. Tehát Kádárról kellett beszélnem. A lány, aki közvetlenül előttem felelt a "Politikai életpályák a XX. századi Magyarországon (Bethlen István, Teleki Pál és Kádár János)" c. tételt húzta. Na most azt ki kell emelni már az elején, hogy több emelt szintű tételnek csak egy részét kérték vissza a szóbelin, különben túl hosszúak és komplexek lettek volna a feleletek. (Bár ezt nyilván nem árulták el, csak a feladatleírásból kiderült.) Így járt az előttem levő leányzó is. Szerintetek kiről kellett beszélnie? Így van, rátrafáltatok.. Kádárról! :D Persze, kicsit más perspektívában kellett róla beszélnie, hiszen az én témám a "népesség, település, életmód" témakörbe, míg az övé az "egyén, közösség, társadalom" témakörébe esett, de azért néhány dolgot elmondott, ami nekem nem jutott eszembe a Kádár-os tételem kidolgozása közben. Amikor ő végzett, és én következtem, majd a vizsgabizottság megkérdezte, hogy mit húztam, ledöbbentek.. Nem hitték el, hogy ilyen van. Bosszankodtak is, hogy mégis hogyan lehet ilyen kedvezőtlenül összeállítani a tételsort. Persze nem tudtak ellene tenni semmit, meghallgattak.
Lefeleltem, tetszett nekik. Megdicsértek. Utólag mint kiderült, max pontot kaptam. Egyébként ők sem tulajdonították a max pontos feleletemet az előző lány érdemének, hiszen nem pont ugyanarról kellett beszélnünk, "csak" jelentékeny átfedések voltak a két téma között. De az esély, hogy valakivel ilyen történjen, eléggé pici, így ezt nem felejtem el soha.

Anonim írónk

Olaszból előrehozott érettségit tettem. Ez volt a legelső. Az írásbeli flottul ment, de a szóbelitől nagyon paráztam. Fél 3-kor kerültem volna sorra, de egykor felhívtak a titkárságról, hogy bocsi fél kettő. Alapjáraton 1 órára laktam a suliról busszal mivel vidékről jártam be. Végülis 2-re beértem, úgy estem be a terem ajtaján: "cCóókolom itt van a szóbeli?". Az egyik osztálytársam épp akkor felelt, a vizsgabiztos addig engem leültetett és szőlőcukorral tömött. Majd én következtem. A szokásos kérdések: hogy vagy mit reggeliztél - még ment.
Rákvörös már a fejem, próbálom összetenni a szavakat, majd jön a képleírás. Ohh ezaz az olasz konyha könnyű. Egy étterem fényképe volt a szemeim előtt, elmondtam mindent igazából amit lehetett, majd megint a fránya keresztkérdés:
- Na és honnan veszed, hogy ez nem pizzéria.
- Hát, nem látok pizzasütő kemencét..
- Igen, és még?
Lányos zavaromban csak annyit böktem ki:
- POLC VAN A FALON!
A tanárnő elkerekedett szemmel bámul rám.
- Köszönjük végeztünk. Igen... Megkaptam az ötöst...

Ha van olyan történeted, amit szívesen megosztanál velünk, a te írásodat is várjuk az [email protected] címre.