Heti Rétvári: Csakazértsem volt forráskivonás az oktatásban

Az EMMI államtitkára olyan uniós adatokból idézett, amelyek mást mutatnak az oktatás finanszírozásáról az általa vázolt képhez képest.

  • Eduline
MTI / Földi Imre

Magyarországon szépen, évről évre, folyamatosan emelkedik, amit az oktatásra fordítunk. Ezt nem csak mi mondjuk, hanem a brüsszeli Eurostat-adatokból dolgozó ottani oktatási szakemberek is.

- nyilatkozta kedd este a Klubrádiónak Rétvári Bence államtitkár. Előtte megjegyezte, hogy az Eurostat adatai igazolják, hogy a 2010-2011-es lemaradásunkat mára ledolgozta az ország az oktatás GDP-arányos finanszírozásában, sőt többet is költünk az átlagnál.

A folyamatos emelkedés helyett azonban 2012-2013 volt az oktatás finanszírozásának mélypontja. Rétvárinak abban igaza van, hogy mára - részben az oktatással kapcsolatos 2016-os tiltakozások hatására - többet költünk oktatásra, ám azt kihagyta, hogy a mélypontot a kormánytöbbség idézte elő. Az első kedvezőbb adatok 2014-ből származtak, erről ír a 2016-os Oktatási és Képzési Figyelő:

Az oktatásra fordított teljes kormányzati kiadás 12,5%-kal emelkedett 2014-ben, az előző három év csökkenését követően. E kiadások magukban foglalják  az ágazatra szánt uniós források felhasználását.

Tehát az általa idézett jelentés is 2010-től 2013-ig tartó forráskivonásról ír, ennek kompenzációjaként lehet tekinteni a 2014-ben kezdődött emelkedésre - erről korábban mi is beszámoltunk egy korábbi Heti Rétváriban.

Az államtitkár olyan finanszírozási adatokat vesz alapul, melyhez az EU is hozzájárult támogatásokkal, vagyis nem önerőből teljesítette a jobb számokat az ország. Hozzátennénk, hogy a mindenki által mérvadónak tekintett OECD-felmérés pont ezért csak a saját forrásokat számítja, amit egy ország az oktatására áldoz. Hogy erről hogyan matekozik a kormány, korábban itt írtunk.

Heti Rétvári: A szegények saját jövedelmükből tengődnek, köztük az iskolából kiesettek

Bár az EMMI szerint is 42 ezer diák esett ki az iskolából 16 évesen, az államtitkár szerint nincs veszély, mert logikája szerint saját jövedelmükből élnek. Az országgyűlés hétfői ülésén folytatódott az oktatási törvények vitája, ezzel kapcsolatban - a nem szakpolitikus - Rétvári Bence államtitkár megjelenése miatt biztosra lehetett venni, különleges gondolatok is elhangoznak majd az ülésteremben.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu