Érdekes - és megfontolandó - megállapításokat találtunk a szabad játék fontosságáról Jessica Joelle Alexander és Iben Dissing Sandahl Gyermeknevelés dán módra című könyvében. Miért ragaszkodnak a szülők ahhoz, hogy különórákra járassák a gyerekeiket? Mi az a reziliencia? És hogyan állítja középpontba a szabad játékot a dán oktatási rendszer? Részletek a könyvből.
Sokunkban működik egy kimondatlan - vagy akár ki is mondott - kényszer, hogy elfoglaltságokat biztosítsunk gyermekeinknek. Lehet az úszás, balett, baseball vagy foci, de ahhoz, hogy úgy érezzük, jó szülők vagyunk, legalább heti három-négy foglalkozásra be kell íratnunk őket. Hányszor hallani, ahogy a szülők azt mesélik, hogy az egész szombatjuk arra megy el, hogy a gyerekeiket különböző sportklubokra és szakkörökre hurcolják?
Ezzel szemben hányszor hallunk valaki arról beszélni, hogy szombaton a lánya játszani fog?
És a játék alatt most nem hegedűjátékot vagy egy sportot értünk, és nem is olyan találkozókat, ahol a szülők szervezik meg, hogy mit csináljanak a gyerekek. Játék alatt azt értjük, amikor a gyerekek magukra maradnak, akár egyedül, akár egy baráttal, és úgy játszanak, ahogy akarnak, és amennyi ideig akarnak. Még ha a szülők néha meg is engedik ezt a szabad játékot, gyötrő bűntudatot éreznek, ha szóba kerül. Mert végül is attól érezzük magunkat jobb szülőnek, ha tanítunk nekik valamit, sportra járatjuk őket, vagy lefoglaljuk az agyukat valamivel. A játékra gyakran úgy gondolunk, mintha az csak az értékes, tanulásra fordítható idő pazarlása lenne. De valóban így van ez?
(...)
És ha azt mondanánk, hogy a szabad játék arra tanítja a gyerekeket, hogy kevésbé szorongjanak? Rezilienciára, azaz rugalmas alkalmazkodóképességre tanít, ami pedig bizonyítottan az egyik legfontosabb tényező a sikeres felnőtt élethez.
(...)
Dániában 1871-ben egy házaspár, Niels és Erna Juel-Hansen dolgozta ki az első olyan pedagógiát, amely a játékot is magában foglaló oktatáselméletre épült. Rájöttek arra, hogy a szabad játék kulcsfontosságú a gyerekek fejlődése szempontjából. A dán gyerekek hosszú ideig nem kezdhettek iskolába járni hétéves koruk előtt. A tanítók és a tantervek kidolgozói nem akarták, hogy a tanulás kösse le őket, amikor még inkább gyereknek kellene maradniuk, és játszaniuk kellene. A tízévesnél fiatalabb gyerekek általában még most is kettőkör végeznek az iskolában, és lehetőségük van arra, hogy a nap hátralévő részét ún. szabadidős iskolákban (skolefritidsordning) töltsék, ahol a leginkább játékra biztatják őket. Meglepő, de így igaz!
Ha többet szeretnétek megtudni a gyermeknevelés dán módszeréről, rendeljétek meg Jessica Joelle Alexander és Iben Dissing Sandahl Gyermeknevelés dán módra - Hogyan neveljünk életrevaló és magabiztos gyereket? című könyvét a HVG Könyvek oldalán.
A szülők beveszik a süket dumát - öt fontos gondolat Vekerdy Tamástól
Sokan egyetértenek vele, mások megkérdőjelezik azt, amit a magyar iskolarendszerről mond, de az biztos, hogy Vekerdy Tamás pszichológus gondolatai sokakat megmozgatnak. Öt olyan idézetet választottunk ma tőle, amin érdemes elgondolkodni. Véleményeket is várunk kommentben. A szülők beveszik a süket dumát arról, hogy teljesítményelvű világban élünk, ha jót akarsz a gyerekednek, „topmenedzserképzést már az óvodában is!"
Hiába van heti öt testnevelésórájuk a diákoknak, nem mindegy, milyen körülmények között mozognak: van, ahol több tornaterem és sportpálya közül lehet választani, máshol viszont az udvarra, rossz időben pedig az osztályterembe szorulnak a gyerekek. Utóbbi felveti azt a kérdést is, mennyire lehet hatékony a mindennapos testnevelés ott, ahol megfelelő hely sincs az órák megtartására.
Országos részvételi testületet és online platformot hoznának létre, a kormánynak pedig érdemben és nyilvánosan kellene reagálnia az oktatás szereplőinek javaslataira. Az Oktatói Hálózat, a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék Mozgalom részletes koncepciót dolgozott ki arról, hogyan lehetne bevonni a pedagógusokat, diákokat, szülőket és szakmai szervezeteket az oktatási döntések előkészítésébe.
Kósa Roland alpolgármester azt szeretné, ha az ingatlant a tankerület kapná meg, és az minden győri fiatal számára lehetőséget biztosítana a fejlődésre.
A 15-17 éves ipolysági gimnazisták egy tanárral maradtak le a hazafelé tartó csoportról, miután a kirándulás utolsó éjszakáján állítólag megzavarták egy szálloda vendégeinek nyugalmát. Hazajutásukat végül a családoknak kellett saját költségükön megszervezniük. A szervező szerint az előre lefektetett szabályok alapján járt el, a történteket azonban már a hatóságok is vizsgálják.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól.
Tízéves távlatban viszont jelentős növekedés látszik.
Várhatóan október közepén és január elsején is emelkedik a NOKS- és technikai dolgozók fizetése – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. A szektorban dolgozók 2013 óta nem részesültek érdemi béremelésben.
Véletlen otthon maradt a matekfüzet vagy a tesicucc? Utánajártunk, hogy járhat-e érte egyes.
