Emelkedik az alapbér, viszont megszűnik több pótlék és a túlórapénz

Szeptembertől bevezetik a pedagógus-életpályamodellt, amelynek része a bérezés átalakítása és a munkaidő változása is. Átlagosan 34 százalékkal emelkedik a tanárok fizetése, eltörlik viszont a túlóra- és helyettesítési díjakat, a többszakos és a hiányszakon tanító pedagógusok pótlékát, illetve a minőségi bérpótlékot. A béremelés vesztesei a szakvizsgával rendelkező, régóta a pályán lévő tanárok lesznek - bár a pedagógusokat képzettség alapján négy kategóriába osztják, minősítő vizsgára - amellyel növekedne a fizetés - egyelőre nem lehet jelentkezni.

A béreket a mindenkori minimálbérhez kötik: főiskolai végzettség esetén ennek a 157,8 százalékával, egyetemi végzettség esetén 172,9 százalékával kell számolni. A kormany.hu-n közzétett táblázat alapján a főiskolai diplomával rendelkező tanárok fizetése így 154 644 és 293 824 forint, az egyetemi végzettségűeké pedig 169 442, illetve 321 940 forint között lesz a pályán eltöltött évek számától függően.

Eredetileg ennél nagyobb emelést kaptak volna a tanárok: a parlament kedden fogadta el a köznevelési törvény módosítását, amely alapján a pedagógus-életpályamodell kiterjed a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra, ugyanakkor az eredetileg tervezett béremelésnek csak a hatvan százalékát kapják meg az érintettek.

A kormányzati nyilatkozatok szerint a jogosultak körének bővítése, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint azonban a fedezet hiánya miatt kapnak növekszik kisebb mértékben a tanárok fizetése. A béremelésről részletesen itt olvashattok.

Heti 32 óra lesz a kötött munkaidő

A heti 40 órás munkaidőből 32 órával rendelkezhet az intézményvezető, ebből 22-26 órát kell neveléssel-oktatással tölteni. A tanórák mellett ebbe beletartoznak az egyéb foglalkozások is, mint a szakkör, sportkör, énekkar, korrepetálás, napközis foglalkozás és a tanulószoba. A kötelező óraszám eddig 22 volt.

A maradék heti 6-10 órába kell beleférnie a tanulói felügyeletnek és a helyettesítéseknek, de - ha van rá idő - lehet foglalkozni a tanórákra való felkészüléssel, a diákok teljesítményének értékelésével, ügyviteli tevékenységgel, a sportélet és szabadidő szervezésével, a diákmozgalom segítésével, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatokkal, illetve intézményi dokumentumok készítésével.

Időkeret biztosan lesz a különböző programokra: szeptembertől ugyanis az általános iskolákban délután négyig kell foglalkozásokat szervezni: az összes diáknak kötelező bennmaradni - felügyeletet délután ötig kell biztosítani.

Három évfolyamon új kerettantervek szerint kell tanítani

Az új Nemzeti Alaptantervet 2013-ban az első, az ötödik és kilencedik évfolyamon, felmenő rendszerben vezetik be. Az iskolák az óraszámok tíz százalékáról dönthettek szabadon: emelt óraszámban taníthatnak bizonyos tárgyakat, de választhatnak az "extra" tantárgyak közül is, mint amilyen a családi életre nevelés vagy a jelenismeret.

Hittant vagy erkölcstant heti egy órában egyelőre az elsősöknek, ötödikeseknek, illetve a hat évfolyamos gimnáziumok hetedik évfolyamának kell tanulnia. Az idei tanévben az 1-2., az 5-6. és a 9-10. évfolyamosoknak kötelező a mindennapos tesióra, amelyen relaxációt is kell majd tanítani. Milyen változások lesznek még az iskolákban? A szülőknek és diákoknak szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok.

Jön a kötelező pedagóguskar

A Nemzeti Pedagógus Kar létrehozásáról szóló törvénymódosítást májusban nyújtotta be Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter, a parlament pedig június 26-án fogadta el. A karnak minden, az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben dolgozó pedagógus automatikusan a tagja lesz, az alapszabály, illetve a testület által megalkotandó Pedagógus Etikai Kódex szerint etikai eljárást folytathatnak ellenük. Tagdíjat nem kell fizetni.

Az országos küldöttgyűlés alakuló ülését az oktatásért felelős miniszter - vagyis Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter hívja össze - 2014. április 30-ig. A köztestület - amely az eredeti tervezetben még Magyar Pedagógus Karként szerepelt - véleményezheti a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályokat, állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és javaslatot tehet. 16 szakmai tagozattal működik majd. A karnak minden megyében és a fővárosban lesz területi szerve, és 16 szakmai tagozattal működik majd.

A szakmai szervezetek nem fogadták kitörő örömmel a kötelező tagságú pedagóguskar ötletét: Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke egy májusi sajtótájékoztatón azt mondta: ebben a "totális fegyelmezés szándéka" nyilvánul meg, ráadásul a kar felesleges, mivel az alulról építkező, demokratikusan működő szakmai szervezetek eddig is ellátták azokat a feladatokat, amelyeket most a Nemzeti Pedagógus Karnak szánnak.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint a pedagógustársadalom "beterelése kötelező jelleggel" a testületbe, valamint a majdani etikai kódex elkészítése azt az üzenet hordozza, hogy a pedagógusok munkáját és a magánéletet is folyamatosan megfigyelés alatt tartják majd. A Nemzeti Pedagógus Karról szóló összes cikkünket itt találjátok.

Tanfelügyelők ellenőrzik a tanárok munkáját

Szeptembertől bevezetik a tanfelügyeleti rendszert: öt év alatt az összes iskolába ellátogatnak az "ellenőrök", akik folyamatosan vizsgálják majd a tanárok munkáját. A kéttagú szakértői bizottságok megnézik az intézmények helyi dokumentumait, interjúkat készítenek a pedagógusokkal, és végigülik a tanórákat: belenézhetnek a diákok füzetébe is, hogy információt szerezzenek a tanárok munkájáról. A Közoktatási Szakértők Országos Egyesülete (KSZOE) üdvözölte a rendszer bevezetését: közleményük szerint az ellenőrzés sokat fog emelni a köznevelés, közoktatás megítélésén, illetve a pedagógiai munka színvonalán. A részleteket itt olvashatjátok.