Ég és föld a különbség a magyar és az angol földrajzoktatás között
Az közelgő érettségi és a szakgimnáziumok tantervén felháborodott földrajztanárok aktuálissá tették, hogy kicsit mélyebben foglalkozzunk az általános műveltséget adó természettudományos tárgyak tananyagáról, hogy mire készíti fel a diákokat. Békési Kálmán oktatási szakértő jelenleg Angliában él, így fontosnak látta bemutatni, hogy milyen is egy angol földrajzoktatás.
A kormány a szeptemberben induló szakgimnáziumok esetében a tanított szakma függvényében eltörölné a földrajz, a biológia, a kémia vagy a fizika oktatását, hogy így csökkentsék a tanulói terheket, miközben több szakmai tárgyat tudnak tanulni a diákok. A szakemberek szerint azonban amit nyerünk a réven, azt elvesztjük a vámon.
A természettudományos oktatás hasonló reformokra szorul, mint általában a magyar oktatási rendszer egésze: fejlessze az alapkészségeket és használható tudásanyagot adjon át egyszerre, hiszen szinte nincs olyan szakember, tanár vagy diák, aki nem érzi, hogy túl sok lexikális ismeretet várnak el a tanulóktól.
Más országokban megindult a tárgyak revíziója. Ezt nálunk példaként úgy lehetne leképezni, hogy a történelem és a magyar irodalom oktatása szorosabban összefonódna, hogy miként hatott Csokonai Vitéz Mihályra a felvilágosodásban kibontakozó rousseau-i szentimentalizmus, amely a természet romlatlanságát állítja szembe az ember alkotta társadalommal, utóbbi társadalmi feszültséget pedig el lehet vezetni a történelemben a francia forradalomig.
Békési Kálmán oktatáskutató nem véletlenül nyúlt a témában az angol társadalomföldrajz érettségi feladataihoz, blogján bemutatta egy-két feladaton keresztül, hogy milyen a hatékony és a mindennapi életben is jól használható földrajztudás. Összehasonlításképp érdemes bepillantanunk a tavalyi magyar földrajzérettségibe, ahol egy-két haladóbb felfogású feldattól eltekintve a folyók épülő és pusztuló partjait vagy a dél-amerikai ősmasszívumokat kellett alaposan bemutatni.
| A 2015-ös földrajz érettségi feladatsora |
| Itt van a földrajzérettségi első részének feladatsora A középszintű földrajzérettségi második feladatsora |
Hogy miért ilyen az érettségi, azt talán egyszerűbb megfogalmazni: csak az kérhető számon, amit tanítanak is. A rendszerünk pedig tényleg a könnyebben számonkérhető lexikális tudásra épít.
Az angol középszintű feladatsorban egy ország gazdaságát, turizmusát és a vállalkozói környezet egymásra hatását kellett egy egyszerű példán keresztül felvázolni, a megfelelő helyeket kiegészíteni a folyamatábrában. A megoldás leegyszerűsítve (fentről lefelé: X, W, Z, Y) képet ad arról, hogy egy új hotel felépítése hogyan élénkíti a helyi turizmust, ami fellendít más vállalkozásokat, így növelve a gazdaság adóbevételeit.
Egy másik feladatban az Európai Unión belüli migrációról kellett adatok alapján érvelni a pozitívumai és negatívumai mellett - értelemszerűen angol nézőpontból. Annál magasabb pontot ér el valaki, minél több adatot használ fel, kombinálja az ismereteket, ok-okozati következtetések von le.
Békési összegzi, hogy mi is a lényege ennek az oktatáspolitikának:
A jövő angol vagy brit társadalma számára olyan felnőtteket kívánnak képezni, akik
- értenek alapvető gazdasági összefüggéseket, például vállalkozás, munkahelyteremtés és adóbevételek között,
- kritikai gondolkodásra képesek, tehát érveiket adatokra, tényekre alapozzák és érveket, ellenérveket egyaránt fontolóra vesznek,
- megtanulnak különbséget tenni társadalmi, gazdasági, környezeti és politikai kérdések között,
- előre fel tudják és akarják mérni a gazdaságilag hasznos tevékenységek környezetkárosító hatásait és van elképzelésük arról, hogyan lehet a negatív hatásokat kiküszöbölni.
Hogy miért nem egy ilyen természettudomány-oktatás felé történik elmozdulás, azt csak találgatni lehet.
Szerencsére vannak olyan földrajztanárok hazánkban is, akik más szemlélettel tanítják a földrajzot, mint ahogy azt a rendszer alapértelmezésnek vesz, az idei feladatsorokat Mokran János földrajztanár értékeli ki, akiről már korábban is beszámoltunk.
