Balog szerint más ötletről is lehet beszélni, nem csak a kilencéves iskoláról

Úgy is jobbá lehet tenni az iskolát, ha átgondolják a plusz egy évet vagy a diákok leterheltségét, átnézik, jól van-e elosztva a tananyag, jó-e a tanév rendje - mondta az emberi erőforrások minisztere hétfőn.

  • MTI
MTI / Marjai János

Balog Zoltán az idei Klebelsberg-ösztöndíjak ünnepélyes átadásán azt mondta: azt szeretnék, hogy akik tanárnak jelentkeznek, azok jobb tanárok legyenek, és tényleg tanítsanak. Erős tanítói rend, hivatásrend - fogalmazta meg a célt a miniszter Eötvös József szavait idézve. 

A kilenc évfolyamos általános iskoláról kialakult vitáról azt mondta: a javaslat mögött az az igény áll, hogy jobban teljesítsen az általános iskola, kevesebben hagyják el úgy az iskolapadot, hogy alkalmatlan tudást szereztek.

Úgy is jobbá lehet tenni az iskolát, ha átgondolják a plusz egy évet vagy a diákok leterheltségét, átnézik, jól van-e elosztva a tananyag, és beszélhetek arról is, jó-e a tanév rendje így, a hosszú nyári szünettel és közbenső szünetekkel - sorolta Balog Zoltán. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.