Alapjogokat sért a magyar nyelvű oktatást ellehetetlenítő ukrán oktatási törvény
Az ukrán alkotmányban is garantált alapjogokat sért az az oktatási törvény, amelyet a héten fogadott el az ukrán parlament, és amely a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatásában jelentős változtatásokat tartalmaz - nyilatkozta az MTI-nek pénteken Tóth Mihály, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.
A szakértő véleménye szerint az elfogadott törvény ellentétes az Ukrajna által aláírt nemzetközi szerződésekkel , a kétoldalú és többoldalú egyezményekkel egyaránt. "A jogszabály sérti továbbá az országban a több évtizede gyakorlatban lévő szokásjogot is, ami mindeddig biztosította a nemzetiségekhez tartozóknak a lehetőséget anyanyelvi oktatásban való részvételre - emelte ki.
Tóth Mihály kifogásolta, hogy eddig létezett egy alapjog, amely alapján Ukrajna állampolgárai maguk, vagy kiskorúak esetben szüleik határozhatják meg azt, mely nyelven kívánnak oktatásban részesülni. Ezt az alapjogot a szakértő szerint a törvény megszünteti. Ezen túlmenően - mint értékelte - az új jogszabály csak az óvodai és az általános iskolák első négy osztályában, azok közül is csak önkormányzati intézményekben engedélyezi - azaz állami oktatási intézményekben egyáltalán nem - a nemzetiségi nyelveken történő oktatást, azt is csak az ukrán, mint állami nyelv mellett. Ez utóbbi kitétel ráadásul nem is értelmezhető a törvényből - jegyezte meg.
A törvényből ugyanis egy homályos engedmény olvasható ki csupán arra vonatkozóan, hogy bizonyos tárgyakat lehet egy vagy két nyelven oktatni, viszont kötelezővé teszi a jogszabály azok oktatását ukrán nyelven is. Ugyanerre tesz utalást a törvény, amely szerint a negyedik osztály után "igény esetén" egyes iskolákban bizonyos tárgyak oktathatók a kisebbség nyelvén a negyediktől fentebbi osztályokban is, de csakis párhuzamosan ukrán nyelvű oktatással.
Tóth Mihály szerint mindezek alapján nem működhetnek a jövőben nemzetiségi tannyelvű iskolák, csak osztályok vagy csoportok, ahogy a törvény fogalmaz, és mindössze a anyanyelvüket és irodalmukat tanulhatják majd a nemzetiségi gyermekek a saját nyelvükön az oktatás általános (5-9 osztály) es közép (10-11 osztály) szintjein.
A szakértő diszkriminatívnak nevezte a törvény azon passzusát, amely az úgynevezett őshonos népeknek, mint krími tatároknak az anyanyelvű oktatást a felsőbb osztályokban is engedélyezi, míg a nemzeti kisebbségeknek nevezett népekhez tartozóknak, köztük a magyaroknak nem.
Tóth Mihály rámutatott továbbá arra, hogy az újonnan elfogadott oktatási törvény ellentétes a kisebbségek nyelvhasználati jogát szabályozó, jelenleg érvényben lévő ukrán törvénnyel, de jure eltörli a szóban forgó törvénynek az anyanyelvi oktatáshoz való jogra vonatkozó részeit, valamint semmibe veszi az országnak e jogterületen vállalt nemzetközi kötelezettségeit is.
