„Mindig újabb reformot jelez, éppen ezért mindig aggodalmat kelt a tantestületben, ha Orbán Viktor beszél az oktatásról” – jellemezte a tanári szobában uralkodó, nem éppen rózsás hangulatot a HVG-nek az egyik vidéki gimnázium igazgatója. „A sikeres élethez az út a szakmán keresztül vezet”; „a legdolgosabb és legtehetségesebb gyerekek menjenek nyugodtan szakiskolába”; „egy közepesen elvégzett gimnázium és gimnáziumi teljesítmény nem versenyképes egy jó szakmával” – csak néhány a gimnáziumi férőhelyek csökkentését és a szakképző intézmények mesterséges felduzzasztását előrevetítő miniszterelnöki nyilatkozatokból.

Ezek után hiába ismételgeti már-már mantraként a köznevelési államtitkár, Czunyiné Bertalan Judit, hogy nem készülnek a gimnáziumok leépítésére, a tanárokat és a szülőket aligha tette bizakodóvá, hogy a kormánypártok múlt heti frakcióülésén egyértelművé vált: az oktatás átalakítása a középpontban áll majd a következő négy évben is. Czomba Sándor, a szakiskolákat és szakközépiskolákat jövő szeptembertől átvevő gazdasági tárca szakképzési államtitkára már tovább ment, és kerek perec kijelentette, hogy megvizsgálják a szakképzőkkel egy intézményben működő gimnáziumok létjogosultságát, és bár nem akarják az összes ilyen iskolarészleget megszüntetni, a távlati cél a gimnáziumi létszám korlátozása. A kormányzati indoklás szerint a középfokú oktatás átszabására – amely egyébként nem új ötlet, már 2011-ben is radikális férőhelycsökkentésről szóló tervek szivárogtak ki – a „sima érettségi” munkaerő-piaci értéktelensége, a diákok átgondolatlan pályaválasztási döntései és a szakmai végzettség piacképessége miatt van szükség. A teljes cikket az e heti HVG-ben olvashatjátok el.