Dúró Dóra megtalálta a PISA-eredmények javításának módját. Egészen elképesztő javaslattal állt elő. A Parlamentben napirend előtt a múlt heti sokkot próbálták feldolgozni a képviselők.
Dúró Dóra, a Jobbik képviselője bentlakásos iskolák létrehozása mellett érvelt, amelyek a hátrányos helyzetű gyermekeken segítenének.
A képviselő a PISA-felméréssel indokolt.
Nem csupán a diákok tudásbeli eredményei romlottak, de soha nem volt még ilyen meghatározó a teljesítményükben a szociális hátterük - mondta, és úgy értékelt: ma Magyarországon az iskola nem segít a szegénységből kitörni.
Rétvári Bence úgy reagált, a magyar oktatási rendszer erősebb, mint ahogy azt az ország gazdasági háttere lehetővé tenné és a családi háttér nemcsak Magyarországon határozza meg a gyerekek teljesítményét.
Az LMP-s Hadházy Ákos arról beszélt, hogy ha egyvalakinek mennie kell a PISA-teszt rossz eredményei miatt, az Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
