Pogányság

A húsvét is azok közé a keresztény ünnepek közé tartozik, amit az egyház egy korábbi pogány hagyománnyal, a tavaszi napéjegyenlőség ünnepével egy időbe tett. Ebből is adódik az ünnep neve is, ami a német Oster szóból származik (Easter), ami pedig egy germán isten neve (Ostara), aki egyébként az alvilág úrnője.

A húsvét és a bárányok

A húsvétkor mindenhol megjelenő bárányok azért váltak az ünnep egyik meghatározó szimbólumává, mert a Bibliában Jézus szimbóluma szintén a bárány. Így hát Jézus feltámadásának ünnepén a bárányok jelképezik őt.

A dupla ünnep

A zsidó pészah és a keresztény húsvét nem csak egy időre esik, de ugyanazt szimbólumot is használja - az előbb említett bárányt. Pészah idején a zsidók arra emlékeznek, hogy az Úr angyala lesújtott az egyiptomiakra és halálba küldte minden ház elsőszülött fiú gyermekét. Azonban a zsidók házát elkerülte, akik ajtajukat frissen leölt bárány vérével jelölték meg.

Tapsifülesek

Hogy a nyuszi hogyan jön az ünnephez, arra nincs ennyire egyértelmű válasz.  Egyes magyarázatok szerint a húsvét mint a tavasz kezdetének ünnepe a tavaszt jelző tapsifülesek megjelenését használja egyik szimbólumaként. Másik magyarázatként az előbb említett Ostara istennő története szolgál. A mítosz szerint a nyúl eredetileg madár volt, de az istennő haragjában a földön futkosó állattá változtatta.

A piros tojás

A tojás mint a termékenység szimbóluma kapcsolódik az ünnephez. A tojások pirosra festése pedig Jézus életének vége jelképeként szolgál. Egyes elméletek szerint azonban ez a szín már korábbról, a pogány szertartások idejéről maradt meg hagyományként, amikor is a mágikus erő jelképéül szolgált.