szerző:
Unyatyinszki György

Az első generációhoz tartozom, akiknek már a hétköznapjainak a része volt a világháló, mely holnap huszonöt éve, 1991. augusztus 6-án indult útjára Svájcból, mikor üzembe helyezték a világ első weboldalát.

©

A mai napig előttem van rongyosra forgatott kockás füzet, amibe a nevünket, osztályunkat és a bejelentkezési időpontot írtuk be, amikor a békéscsabai 10. Számú Általános Iskola könyvtárában szerettünk volna leülni az egyetlen Internettel rendelkező számítógéphez. 1996-ot írtunk, Magyarország és a közoktatási intézmények épphogy csak csatlakoztak a World Wide Web hálózatához, magam épp másodikos diák voltam.

A könyvtárnak hamar a legnépszerűbb része lett, gyakran hetekkel előre be kellett írni magad, különben elpusztult a Tétova Tevéd, vagy a saját nevelésű földönkívülid. Szépen megérkeztek az első Flash-alapú játékok is, amikkel birkóznia kellett a Netscape-böngészőnek. Az osztályban is egyre jobban terjedtek a számítógépek. A saját Pentium II-es gépünket 1998-ban kaptuk testvéremmel, egy évvel később pedig megérkezett a családba is az internet, betárcsázós modemes 56 kBps sebességgel, mely lehetetlenné tette, hogy a családot felhívják telefonon, ugyanis állandóan foglaltuk a vonalat, persze csak esténként.

Az iskolában a mindennapok része lett, a barátainkkal egymás mellé írtuk be magunkat, hogy együtt több időt tölthessünk a neten. Szerencsére a szüleim időben észlelték, hogy ezt érdemes meglovagolni, már másodikos koromban beírattak a délutáni számítástechnika szakkörre, ahol az első években csak a DOS-szal és játékokkal, később Norton Commanderrel és a Windows alapos megismerésével foglalkoztunk, majd magunk újítottuk meg az iskola honlapját az ezredfordulón.

©

Csodálatos változáson estünk át, hiszen ma a család legkisebb tagjai már 3-4 évesen teljes magabiztossággal mozognak a számukra készült - és kezükbe adott - online térben. Általános iskola alsó tagozatában pedig már akár saját honlapjuk is lehet, esetleg saját Youtube-csatornájuk.

Bár jogosnak tartom azokat az aggodalmakat, hogy a technológiai fejlődés az átlagembert megelőzve jár, és sokan nem tudják felelősen és veszélyek nélkül használni, de pont egy olyan generáció nő fel, akik számára ez a tér természetes, ismerik a buktatóit és alakítják a saját szabályaikat ebben a térben. Hagyni kell őket kiteljesedni, emelett segíteni őket abban, hogy minél több jóra használhassák ezt a világot.

Durva internetszámlát hoztál össze? Nagy sikert futott az első oldalad vagy blogod? Írd meg nekünk az első meghatározó emlékeidet az internettel kapcsolatban az [email protected] címre!

Történekem

Az internet az 1991-es startot követően két évvel később vált tömegesen elérhetővé. Mai formáját Tim Berners-Lee brit fizikusnak köszönheti, aki akkoriban az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetnek (CERN) dolgozott Genfben. Szerette volna az ottani információs káoszt megoldani, ezért 1989 márciusában egy úgynevezett hipertexten alapuló projektjavaslatot mutatott be munkaadójának, amely a kutatók közötti világszintű adatcserét egyszerűsítette le.

Ötletét támogatta kollégája, Robert Cailliau is, munkája eredményeképpen 1990 karácsonyán Berners-Lee elkészítette a világ első webszerverét, az info.cern.ch-t. Az akkor 36 éves kutató 1991. augusztus 6-án pedig nyilvánossá tette a világ első weboldalát.

"Technológiai mérföldkő volt"

- mondta Werner Zorn informatikus, a német internet alapító atyjaként számon tartott szakértő, aki az első német e-mail-üzenetet fogadta 1984-ben a Karlsruhei Egyetemen.

A szakértő szerint az alapötlet az Apple hipertext-programjának és a hálózati technológiának az összekötése volt, hiszen maga az internetes hálózati infrastruktúra akkoriban már néhány éve létezett. Az e-maillel újabb szolgáltatást hoztak létre, amely "életre keltette" az internetet.

A következő fontos lépést a CERN 1993-ban tette, amikor nyilvánosan használhatóvá tette a netet és teljes mértékben lemondott a licenszdíjakról és a szabadalmakról. Ezzel a kutatók jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a web elérje mai formáját. "Természetesen a szabad elérés volt a siker kulcsa" - fogalmazott Zorn.

A világháló népszerűségét jelentősen növelte, hogy 1993-ban Marc Andreessen, az Illinoisi Egyetem hallgatója megalkotta az első böngészőt, a Mosaicot, amely vezető online platformmá vált, míg a Microsoft-alapító Bill Gates Explorere elleni versenyben alul nem maradt.

Az internet gyorsan fejlődött az évek során. 1995-ben indult három későbbi online óriás: a Yahoo, az Ebay és az Amazon. 1998-ban követte őket a Google, hat évvel később pedig a Harvard diákja, Mark Zuckerberg létrehozta a Facebookot.

Steve Jobs 2007-ben mutatta be az első iPhone-t, egy évvel később pedig megjelent a piacon az első Google-szoftveres, vagyis androidos okostelefon.

Európában az internet a mindennapok része. A Bitkom szerint a 16 és 74 év közötti európaiak 76 százaléka legalább hetente egyszer online, ugyanakkor világszerte továbbra is emberek milliói élnek internet nélkül.

Berners-Lee, az internet atyja 1994-ben Bostonba költözött, ahol a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT) megalapította a World Wide Web Konzorciumot (W3C). 2004-ben II. Erzsébet angol királynő lovaggá ütötte, 2012-ben pedig a londoni olimpiai játékok nyitóünnepségén tisztelegtek a munkája előtt.