Már több mint kétezren írták alá a központi felvételi minimumponthatárai elleni petíciót

Ne sorvasszák el a gimnáziumi képzést! - követeli a Szülői Hang Közösség, amely petícióval és fényképes üzenetekkel tiltakozik a gimnáziumi felvételi eljárásban bevezetett új korlátozás ellen.

A Szülői Hang Közösség közleményt adott ki, miután kiderült, hogy több gimnáziumban is konkrét elvárásként jelent meg az a központi ajánlás, amely alapján csak azokat a tanulókat lehetne felvenni, akik a központi írásbeli felvételin elérnek egy bizonyos minimumpontszámot.

Az állami fenntartású gimnáziumok számára egy olyan központi „ajánlást” fogalmaztak meg, amely szerint, ha egy intézmény kéri a központi írásbelin való részvételt, akkor csak azokat a jelentkezőket vehetik fel, akik elérik az előírt minimális pontszámot.

Ezek a pontszámok azonban olyan magasak, hogy a felvételizők jelentős része nem tudja teljesíteni őket. Például a négy évfolyamos képzéseknél az alsó határ 50 pont a 100-ból, a nyelvi előkészítő program esetében 60 pont, míg a hat évfolyamos képzéseknél 70 pont. Ennek következtében számos felvételiző már eleve kizárásra kerülne, csökkenne a gimnáziumi férőhelyek száma, és sok diákot akarata ellenére a szakképzés irányába kényszerítene.

A petícióban résztvevő tiltakozók szövegesen is kifejtették véleményüket:

 

Szülői Hang Közösség

A Szülői Hang már levélben is tiltakozott a kormányzatnál, felvetésikre azonban nem kaptak érdemi választ.

„A kormányzati válasz a gyerekek képességeire hivatkozik, holott a felvételi eredményekben egyáltalán nem csak a képességek tükröződnek, hanem a közoktatás hiányosságai is, többek között a kritikus mértékű országos pedagógushiány.”

Az ajánlásnak önmagában a csoport szerint azért nem lenne értelme, mert nincs relevanciája korlátozást bevezetni egy opcionális vizsgára, amit csak a gimnáziumok egy részében követelnek meg.

A kormányzati célkitűzés az, hogy a szakképzés aránya a mostani 60%-ról legalább 70%-ra emelkedjen, ami a gimnáziumi képzés arányában 40%-ról 30%-ra való csökkenést jelentene, vagyis a kormányzati tervek szerint 4-ből legalább 1 gimnáziumi férőhely megszűnne. Ilyen drasztikus csökkenést a gimnáziumi képzésben csak adminisztratív korlátozásokkal lehet elérni – írják a közleményben.

A követeléseiket 7 pontban fogalmazták meg:

  1. Ne alkalmazzák a központi írásbeli felvételi eredményekre a Klebelsberg Központ által „ajánlott” minimális ponthatárt már az idei felvételi folyamat során sem!
  2. Ne vezessenek be később se olyan adminisztratív korlátozásokat, melyekkel a tanulókat mesterségesen a gimnáziumból a szakképzésbe terelik!
  3. Javítsák a közoktatás minőségét: szüntessék meg az országos pedagógushiányt, és támogassák módszertani reformokat!
  4. A pályaorientációs foglalkozásokat és a pályaorientációs vizsgálatot tervezzék újra a számos kritikai visszajelzés figyelembevételével oly módon, hogy a gimnáziumi továbbtanulás is ugyanolyan súlyt kapjon, mint a szakképzés!
  5. A gimnáziumi képzésben résztvevők is kapjanak ösztöndíjat, hasonlóan a szakképzéshez!
  6. A kormányzat hozza nyilvánosságra a felvételi eljárásra, a szakképzésre és gimnáziumokra vonatkozó átalakítási terveit!
  7. Folytassanak érdemi társadalmi párbeszédet a tervekről!

A petíciót ide kattintva érhetitek el, amelyet már több mint 2000 fő töltött ki.

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu