18 érmet szereztek a középiskolások az idei informatikai diákolimpiákon

Beck György, a Neumann Társaság elnöke szerint az ehhez hasonló éremeső korábban nem volt általános.

  • Székács Linda

A 2024-es diákolimpiai szezonban négy arany-, kilenc ezüst-, és öt bronzérmet szereztek a magyar diákok - közölte az ELTE és a Neumann Társaság.

Az ELTE honlapján megjelent közleményükben azt írják; a Neumann Társaság és az ELTE IK tehetséggondozási programja keretében a 2024-es diákolimpiai szezonban három európai és három globális informatikai tanulmányi versenyen vettek részt magyar középiskolások. Ezeken egyénileg, illetve csapatversenyben négy arany-, kilenc ezüst-, és öt bronzérmet szereztek.

A megmérettetések közül négy verseny algoritmikus gondolkodást igénylő készségekre fókuszált, kettő középpontjában viszont már a mesterséges intelligencia professzionális alkalmazásához kapcsolódó feladatok megoldása állt.

Korábban nem volt általános, hogy valamennyi versenyzőnk éremmel térjen haza, ráadásul úgy, hogy azok között aranyérem is akad

- mondta Beck György, a Neumann Társaság elnöke, aki szerint az idén "szüretelt" 18 magyar érem a májusban elhunyt Zsakó László által "elvetett mag" érdeme.

Zsakó Lászlóról a megemlékezésében az ELTE korábban azt írta; kitalálója és elkötelezett szervezője volt az általános és középiskolások legnagyobb programozási versenyeinek 1985 óta.

"Nemzetközileg is kiemelkedő versenyrendszert épített fel, amely a legkisebbek LOGO versenyével kezdődik, és a felsősök, valamint a középiskolások Nemes Tihamér Nemzetközi Informatikai Tanulmányi Versenyének programozás kategóriájával folytatódik. A középiskolások számára az OKTV-vel befejeződve egyenes úton vezette a programozásban tehetséges tanulókat a mélyebb algoritmusismeretek elsajátítása felé. Különös gondossággal építette a Neumann tehetséggondozó szakkörök programját: a megyei szintű szakkörökhöz szakirodalommal, szakköri foglalkozási anyagokkal segítette a kollégákat és a diákokat, míg az országos nyílt szakkörökön rendszeresen tartott előadásokat" - írják.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.