Magyarországon a diákok teljesítményét más országokhoz képest jobban meghatározza a szülők anyagi helyzete és végzettsége, amit a szegregációs folyamatok csak tovább erősítenek – veti fel a problémát a g7.hu.

A 2022-es PISA-adatok szerint a társadalmi-gazdasági háttér magyarázóereje a matematikaeredmények szóródásában csak Romániában és Szlovákiában volt nagyobb a globális mérésben részt vevő országok közül.

Az Európai Bizottság már a 2020-as országjelentésében is kiemelte, hogy Magyarországon nőtt a hátrányos helyzetű és roma gyerekek koncentrációja az egyes iskolákban.

A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének (KRTK KTI) friss kiadványában a társadalmi egyenlőtlenségekre és mobilitásra fókuszálva megnézték az oktatási egyenlőtlenségeket. Főbb megállapításaik közé tartoznak:

• 2006 és 2019 között majdnem minden évben emelkedett az iskolai szegregáció.
• A legszegényebb 20 százalék az iskolákban egyre inkább elkülönül a társadalom többi részétől.
• A szegregált iskolában tanulás önmagában csökkenti a középfokú végzettség megszerzésének esélyét ahhoz képest, mintha nem szegregált iskolában tanulna a diák.
• Az elmúlt évtizedek legnagyobb oktatási reformja, a 2012-es centralizációs fordulat nem teljesítette be egyik kiemelt célját, az iskolák tanulmányi eredményeiben jelentkező nagy különbségek csökkentését.

Ennek kapcsán a lap Hermann Zoltánnal, a KRTK KTI tudományos főmunkatársával készített interjút, aki szerint egy öngerjesztő spirált látunk az itthoni társadalmi egyenlőtlenségek és az oktatás területén.

Igazságosabbá tenni az oktatási rendszert úgy lehetne, ha a kormányzat egységben kezelné egy adott terület iskolapiacát, ahelyett, hogy egyes iskolákat igyekezne célozni.

Korábban már kimutatták, hogy a szegregált iskolába járás önmagában rontja a tanulói teljesítményeket és az esélyeket a sikeres továbbtanulásra.

Hermann szerint a szegregáció okait és következményeit azonban nehéz szétszálazni - egy bonyolult, körkörös, önmagát erősítő folyamatról van szó.

Azért ilyen erős a szegregáció, mert úgy érzékelik a szülők, hogy nagy az iskolaválasztás tétje és nagyok az érzékelt különbségek az iskolák között. Éles a verseny a jó iskolába és jó tanítóhoz kerülésért, és nagyon fontos, hogy milyen diákok járnak az iskolába.

A magyar iskolarendszer nem tud mit kezdeni a problémás gyerekekkel, sok esetben nincs meg az iskoláknál és tanároknál az ehhez szüksége pedagógiai eszköztár

- magyarázza Hermann a szegregáció további okait. Szerinte emiatt a problémát önmagában nem oldaná meg a szegregáció csökkentése.

Úgy látja, a kormány büntető intézkedése sem érné el a kívánt eredményt. Szerinte ugyanis a „hatékony eszközök nem az egyes iskola, hanem a tankerületek kezében vannak, ebből az első volna a beiskolázási körzethatárok átrajzolása. Nem az iskolát, hanem a tankerületet kellene megfelelő ösztönzőkkel célba venni.” Ez alól az egyházi iskoláknak sem lenne szabad kivételnek lennie, amelyeket az állam nagyvonalúan finanszíroz.

Nem megoldás, ha egy helyi iskolapiacról kiragadunk egy iskolatípust, és változtatásra kényszerítjük. A szegregáció problémáját úgy lehet kezelni csak, ha egy adott területen, adott iskolapiacon működő összes iskolát egy rendszernek tekintve próbálunk változtatni

- nyilatkozta Hermann Zoltán.