„A hatalom most tízezer corvinusos diák diplomáját értékelte le”

- idézte fel Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselője, a nagy port kavart Corvinus-botrányt. Szerinte az egyetem szolgai módon teljesítette az uralkodó elit kérését.

A keddi ülésen is szóba került a vizsgabotrány, amin az MTI szerint Meller elmondta: már jól látható, hogy a modellváltás fő célja az egyetemi autonómia megteremtése volt.

Az ellenzéki képviselő azt is közölte, hogy a rektorhelyettes – akit „közben jutalomból megbízott rektori pozícióba” emeltek – rendkívüli felmondással elbocsátotta Ádám Zoltánt. Szerinte hasonló dolgok történtek a Horthy- és a kommunista korszakban is.

Erre reagált Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára, aki elmondta, hogy az ügyet már kivizsgálták, és megtették a szükséges lépéseket. Szerinte Meller Tamás nem először próbálja meg a kormány oktatással kapcsolatos döntéseit rossz színben feltüntetni, de a modellváltást sem fogja tudni befeketíteni.

Ezen kívül az ülésen Ander Balázs, jobbikos képviselő, az iskolai lemorzsolódás problémájára hívta fel a figyelmet, amiben Magyarország szerinte sereghajtó. Míg például Horvátországban 2 százalék, addig itthon 12 százalék a lemorzsolódás aránya az oktatásban, a funkcionális analfabetizmus pedig 40%.

Ennek okán új klebelsbergi fordulatot javasolt, amiben megemelnék az általános tudásszintet.

Minőségi közoktatás nélkül nem lesz versenyképes az ország.

- mondta a képviselő.

Az oktatás színvonalát minősítő beszédre reagálva Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, többek között a pedagógus-életpálya bevezetésével védekezett. Aminek köszönhetően a hátrányos helyzetű gyerekeket oktatók 20 százalékkal több bért kapnak.

Az államtitkár azt is elmondta, hogy a PISA-mérés szerint tíz év alatt 26-ról 19 százalékra csökkent azok aránya, akiknek az otthonról hozott hátrányok tanulási nehézségeket okoznak az iskolában. Emellett a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya 2021-re 7,1 százalékkal csökkent.