Tavaly májustól összesen 68 köznevelési intézményben indított átfogó, komplex ellenőrzéseket az Oktatási Hivatal (OH), idén októberben és novemberben pedig további 17 intézmény komplex ellenőrzése valósul meg – közölte az Oktatási Hivatal a Népszava kérése. Az OH válaszából kiderült, hogy a legtöbb esetben (42) azért indítottak vizsgálatot, mert az adott intézményben az országos vagy a megyei átlagnál magasabb volt a tanulói lemorzsolódás.

Fontos megjegyezni, hogy komplex ellenőrzést az Oktatási Hivatal a tanulói lemorzsolódás mellett az alábbi esetekben indíthat:

• ha az intézmény az országos kompetenciaméréseken az országos átlagnál statisztikailag kimutathatóan gyengébb eredményeket ért el
• az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során az intézmény vagy az intézményvezető legalább három területen 60 százalék alatti vagy az egyiken 30 százalék alatti eredményt ért el
• ha egy intézmény nem töltött fel az OH rendszerébe a korábbi ellenőrzések kapcsán elrendelt fejlesztési vagy intézkedési tervet.

Az Oktatási Hivatal azt a tájékoztatást adta, hogy eddig a pedagógiai-szakmai ellenőrzések eredményei alapján még nem vizsgáltak intézményeket, intézményvezetőket, de a fejlesztési-intézkedési tervek elmaradása miatt 26 esetben indítottak ellenőrzést. A gyernge kompetenciamérési eredmények miatt azonban már 39 iskolában vizsgálódtak. Fontos megjegyezni, hogy a gyenge eredmények több esetben összefüggésben álltak a tanulói lemorzsolódással, ezért több intézményben egyszerre két szempont tekintetében is indítottak vizsgálatot.

Magyarországon a lemorzsolódó, majd az iskolát végzettség nélkül elhagyó fiatalok aránya a KSH legutóbbi oktatási jelentése szerint 12,4 százalék volt 2022-ben. Ennél rosszabb eredményt csak Spanyolország (13,9 százalék) és Románia (15,6 százalék) ért el az uniós országok közül.

Hasonló eredményekre jutott a legfrissebb OECD-jelentés is. Magyarországon nőtt az összes OECD ország közül a legnagyobbat a korai iskolaelhagyók aránya 2005 és 2021 között. 2005-ben a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon 8,3 százalék volt, akkor ennél nagyobb volt az arány Portugáliában, Spanyolországban, Dániában, és alacsonyabb például Lettországban, Lengyelországban. 2021-re viszont felment az arány 13,4 százalékra, ami körülbelül másfélszerese a 6,9 százalékos OECD-átlagnak.

A jelenség hátterében elsősorban az áll, hogy a tankötelezettséget 2012-ben 16 évre csökkentették. Akkor a kormány azzal indokolta a döntést, hogy ezzel lehetőséget adnak azoknak a 16-18 év közötti fiataloknak a munkakezdésre, akik nem tudnák elvégezni a középiskolát. A korai iskolaelhagyás foglalkoztatási és méltányossági szempontból is kiemelkedően fontos probléma, hiszen a középfokú végzettség – Magyarországon az érettségi vagy szakmunkás-bizonyítvány hiánya – nagyon rossz munkaerőpiaci lehetőségekkel jár együtt, és gyakran vezet tartós szegénységhez