Új projekt indul a szakképzési digitális tananyag fejlesztésére, közölte a Nemzeti Szakképzési és Felnőtképzési Hivatal (NSZFH), miután sikeresen pályázott a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében meghirdetett „Szakképzési digitális tananyagfejlesztés” felhíváson. Közlésük szerint a kiemelt projektet 19,937 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás felhasználásával európai uniós és hazai forrásból finanszírozzák.

Célja pedig, hogy munkaerőpiacilag fontos ágazatokban digitális tananyagokat fejlesszenek és tegyenek elérhetővé. „Elsősorban azokra az ágazatokra koncentrálnak, amelyekben alacsony tanulólétszámmal oktatnak, de az adott szakma munkaerőpiaci relevanciája meghatározó” – írják a közleményben. Hozzátéve: legalább 75 tananyagot dolgoznak ki a tervek szerint, de emellett beszereznek olyan tananyagszerkesztő rendszert is, amely új digitális oktatási funkciókkal támogatja a szakképzést.

A NSZFH-vezette konzorcium partnerei az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt., és a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. Ez utóbbi cégről egyébként júniusban még azt írta a 24.hu, hogy a meg nem érkező EU-s pénzek miatt egy korábbi leépítés után a még megmaradt dolgozók felét is kirúgják, miközben azért kormányközeli cégekkel, mint a 4iG-vel vagy a kormányzati médiakampányokat gyártó Balásy Gyula féltestvérének vállalkozásával kötöttek néhány jelentősebb összegű szerződést. A nemrég a Vodafone többségét is megvásárló 4iG három évvel ezelőtt egyébként az IKK-tól is elnyert egy 4,2 milliárdos uniós tendert, szintén digitális tananyagok fejlesztésével kapcsolatban.

Túl azon, hogy az állami tankönyvek mellé most is elérhető egy kormányzatilag sokat dícsért digitális tananyag-kínálat, az is izgalmas, hogy a mostanit abból a helyreállítási alapból fizetik ki elvileg, amit még meg sem kaptunk, sőt, az ahhoz társuló feltételek is csak ímmel-ámmal alakulnak. Ez annyiból nem meglepő, hogy a Szabad Európa korábban arról írt, hogy a kormány az 5,8 milliárd eurós RRF-keretnek már tavaly év végéig elköltötte több, mint a 20 százalékát. Bár az uniós projektek előfinanszírozása megszokott, vagyis jellemző, hogy a kormány „megelőlegezi” a pénzt állami keretből, amit az uniós intézmények utólag fizetnek ki, itt a furcsaság ezzel az, hogy egyelőre egyáltalán nem biztos, hogy lesz-e megegyezés, vagyis megérkeznek-e az elvben nekünk járó, de a korrupciós kockázatok és az igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatos kifogások miatt befagyasztott a források.

(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: MTI/Illyés Tibor)