Június hatodikán benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a státusztörvény tervezetét. Tiltakozásként a Tanítanék és a noÁr indított egy petíciót a tervezet ellen, amit 80481-en töltöttek ki.
"Több, mint 80 ezer ember akaratát vették ma semmibe, amikor bejelentették a státusztörvény benyújtását! Szembesüljenek a tiltakozó tömeggel!" – olvasható a Tanítanék Facebook-oldalán.
Pintér Sándor belügyminiszternek is elküldték, hogy milyen sokan írták alá a petíciót.
"A 80 ezer aláírás példátlan eredmény egy online petíció esetében, a hónapok óta tartó egyéb tiltakozásokkal együtt pedig több százezren álltak ki a törvény ellen. Legalább ennyien kell tovább dolgoznunk a törvény bevezetése ellen." – írják.
A Krétán keresztül már ki is küldött egy levelet Pintér Sándor, amelyben a tervezet pontjait összegzi. Arról is ír, hogy az elmúlt egy évben háromszor biztosítottak lehetőséget a pedagógusoknak, hogy véleményt nyilvánítsanak a köznevelést érintő kérdésekben, a törvényjavaslat benyújtását pedig "minden idők legátfogóbb és leghosszabb egyeztetése" előzte meg. A Belügyiminisztérium az állítása szerint húsz alkalommal egyeztetett szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, és feldolgozott 1500 írásos véleményt – olvasható a HVG-hu-n.
A levélben a többek között szó van arról, hogy a törvényjavaslat legfontosabb eleme az egyébként sokat kritizált teljesítményalapú bérrendszer bevezetése. A levél szerint "a pedagógusok körében végzett kérdőíves felmérés során a válaszadók 74 százaléka értett egyet azzal, hogy a munkavállalók fizetése teljesítmény alapján differenciált legyen". Kiemeli a dokumentum, hogy az életkor nem lesz meghatározó eleme a bér meghatározásának, "így az új bérstruktúra vonzóbb lesz a fiatalok számára is".
Pintér szerint 2025 januárjára – a mostani számítások alapján – a pedagógusok átlagbére elérheti a 800 ezer forintot.