A PDSZ legfrissebb kutatásának kijózanító eredményei rávilágítanak: ma Magyarországon nincs olyan intézménytípus, terület és szakmacsoport, ahol ne lenne égető probléma a pedagógushiány – az elöregedő pedagógustársadalom pedig végképp rányomja a bélyegét a közoktatás jövőjére.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) átfogó felmérést készített: az oktatásban tapasztalható, egyre mélyülő szakemberhiányt vizsgálták, közel 700 intézményt megkérdezve.
Kutatásukban a tartós munkaerőhiányra fókuszáltak, így a vizsgálatból kimaradtak az egy-egy pedagógus hirtelen távozásával megüresedett, pár hetes, ideiglenes hiányok – ezek helyett arra kérték a válaszadókat, akkor jelezzenek vissza, ha az elmúlt egy évben azt tapasztalták, hogy két hónapnál hosszabb ideig betöltetlen egy-egy szakképzett munkaerőt igénylő pozíció. A PDSZ szerint, ugyanis a két hónapnyi hiány már jó szervezés mellett sem könnyen tolerálható, ráadásul a diákok előmenetelét is hátrányosan befolyásolhatja.
Mekkora a szakemberhiány? Brutális, általános és tartós
A megkérdezett közel 700 oktatási intézmény (mely a hazai intézmények 6,82%-át teszi ki) 82 százaléka tapasztalt tartós szakemberhiányt: közismereti tárgyat oktató tanár az intézmények 59%-ából, tanító az iskolák 35%-ából hiányzik, de az iskolák közel harmadában nincs elég nyelvtanár sem - áll a felmérésben.
A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények 92 százaléka jelezte, hogy tapasztalták gyógypedagógusok hiányát, a megkérdezett pedagógiai szakszolgálatok pedig közel fele számolt be óvoda-és iskolapszichológus-hiányról.
Nem csak a vidéket érinti a probléma
A PDSZ eredményei szerint a gyakori kormányzati érvelés ellenére a pedagógushiány korántsem csak a vidéki intézményeket érinti, Budapesten pont ugyanannyira jelen van a probléma, mint máshol. A tanítóhiány a fővárosban bőven az országos átlag fölött van a többi megyével összevetve.
Az egyházi és alapítványi iskolák is nehézségekkel küzdenek
A kutatásból kiderül, hogy a legrosszabb helyzetben az állami, önkormányzati fenntartású intézmények vannak, ugyanakkor az egyházi és alapítványi iskolák is érintettek. Ha az intézmények válaszait a fenntartó típusa szerint vizsgáljuk, akkor az állami, pedagógiai szakszolgálati fenntartású iskolák 100%-ában, az alapítványi fenntartású iskolák 78%-ában, az egyházi iskolaközpontok 70%-ában mutatkozik tartós hiány a szakemberekből. Mindez annak ellenére, hogy utóbbi két iskolatípusban – az állami és önkormányzati fenntartásúaktól eltérően – a nyugdíj folyósítása mellett is lehet munkavállalót teljes állásban, munkaviszony keretében foglalkoztatni.
Elöregedik a szakma, a fiatalokat nem vonzza a pálya
Ha mindez nem lenne elég aggasztó, érdemes egy pillantást vetni a pedagógus-társadalom korfájára is: a megkérdezettek 46%-a 50 év feletti pedagógus volt, ami azt jelenti, hogy az oktatásban dolgozók tömegei fejezik be a pályát a következő néhány évben. Az utánpótlás pedig gyér, sem a munka-, sem a bérkörülmények nem vonzzák a fiatalokat a pályára. A PDSZ szerint az idő lejárt, úgy fogalmaznak,
"amennyiben nem történik egy gyors és drasztikus változás a fizetésekben és munkakörülményekben, úgy az államilag finanszírozott oktatás még a gyermekmegőrző funkcióját sem lesz képes ellátni – már a közeli jövőben sem”.