Minisztérium: nincs adat arról, hány tanár kapta el iskolában a fertőzést

Így azt sem tudni, pontosan hányan kaptak 100 százalékos táppénzt.

  • Csik Veronika

"Eddig hány oktatási-nevelési intézményben dolgozónál minősítették foglalkozási megbetegedésnek a koronavírus-fertőzést?" - tette fel a kérdést Széll Bernadett országgyűlési képviselő az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi). Révári Bence a minisztérium államtitkára válaszában hosszas bevezetés, és az elmúlt fél év eseményeinek felidézése után közölte:

a minisztérium nem vezet nyilvántartást arról, hány pedagógusnál minősítették a fertőzést a munkahelyi megbetegedésként.

Tehát azt sem tudjuk, hányan voltak eddig jogosultak a kormány által beígért 100 százalékos táppénzre. Révári Bence szerint ez az eljárás folyamatából adódik. Ugyanis a megbetegedések elbírálása minden esetben egyedi, a folyamat egy üzemorvosi  vagy háziorvosi bejelentésel kezdődik és a Nemzeti Népegészségügyi Központ Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztálya bírálja el. Bár a vizsgálatot az ITM oldalán található nyomtatvánnyal kell kezdeményezni és a kormányhivatalhoz is be kell jelenteni, úgy tűnik a minisztérium az esetek vizsgálati eredményeit már nem tartja számon, így központi adatok sincsenek.

Még szeptemberben az Emmi megerősítette a hírt, miszerint a teljes táppénz jár a munkahelyükön megfertőződött tanároknak, viszont csak abban az esetben jár 100 százalékos táppénz, ha bizonyítani tudják, hogy a munkahelyükön fertőződtek meg - ez komoly ellentéteket szült a tanárok, oktatási szakszervezetek és a minisztérium között az őszi időszakban.

Pedig a betegség jelen van

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a 21 Kutatóközpont friss felmérései alapján a 30–59 éves tanárok 19 százaléka, míg a 60. életévüket betöltők 15 százaléka kapta el valamelyik hullámban a betegséget, az érintettek 19 százaléka kapta meg bérének 100 százalékát, saját bevallásuk szerint. A felmérésből egyébként az is kiderül, hogy a tanárok közel fele beoltatná magát a vírus ellen, illetve arra is rákérdeztek a kutatók, milyen problémákkal találkoztak a tanárok a távoktatás alatt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.