Minisztérium: nincs adat arról, hány tanár kapta el iskolában a fertőzést

Így azt sem tudni, pontosan hányan kaptak 100 százalékos táppénzt.

  • Csik Veronika

"Eddig hány oktatási-nevelési intézményben dolgozónál minősítették foglalkozási megbetegedésnek a koronavírus-fertőzést?" - tette fel a kérdést Széll Bernadett országgyűlési képviselő az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi). Révári Bence a minisztérium államtitkára válaszában hosszas bevezetés, és az elmúlt fél év eseményeinek felidézése után közölte:

a minisztérium nem vezet nyilvántartást arról, hány pedagógusnál minősítették a fertőzést a munkahelyi megbetegedésként.

Tehát azt sem tudjuk, hányan voltak eddig jogosultak a kormány által beígért 100 százalékos táppénzre. Révári Bence szerint ez az eljárás folyamatából adódik. Ugyanis a megbetegedések elbírálása minden esetben egyedi, a folyamat egy üzemorvosi  vagy háziorvosi bejelentésel kezdődik és a Nemzeti Népegészségügyi Központ Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztálya bírálja el. Bár a vizsgálatot az ITM oldalán található nyomtatvánnyal kell kezdeményezni és a kormányhivatalhoz is be kell jelenteni, úgy tűnik a minisztérium az esetek vizsgálati eredményeit már nem tartja számon, így központi adatok sincsenek.

Még szeptemberben az Emmi megerősítette a hírt, miszerint a teljes táppénz jár a munkahelyükön megfertőződött tanároknak, viszont csak abban az esetben jár 100 százalékos táppénz, ha bizonyítani tudják, hogy a munkahelyükön fertőződtek meg - ez komoly ellentéteket szült a tanárok, oktatási szakszervezetek és a minisztérium között az őszi időszakban.

Pedig a betegség jelen van

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a 21 Kutatóközpont friss felmérései alapján a 30–59 éves tanárok 19 százaléka, míg a 60. életévüket betöltők 15 százaléka kapta el valamelyik hullámban a betegséget, az érintettek 19 százaléka kapta meg bérének 100 százalékát, saját bevallásuk szerint. A felmérésből egyébként az is kiderül, hogy a tanárok közel fele beoltatná magát a vírus ellen, illetve arra is rákérdeztek a kutatók, milyen problémákkal találkoztak a tanárok a távoktatás alatt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.