Minisztérium: nincs adat arról, hány tanár kapta el iskolában a fertőzést

Így azt sem tudni, pontosan hányan kaptak 100 százalékos táppénzt.

  • Csik Veronika

"Eddig hány oktatási-nevelési intézményben dolgozónál minősítették foglalkozási megbetegedésnek a koronavírus-fertőzést?" - tette fel a kérdést Széll Bernadett országgyűlési képviselő az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi). Révári Bence a minisztérium államtitkára válaszában hosszas bevezetés, és az elmúlt fél év eseményeinek felidézése után közölte:

a minisztérium nem vezet nyilvántartást arról, hány pedagógusnál minősítették a fertőzést a munkahelyi megbetegedésként.

Tehát azt sem tudjuk, hányan voltak eddig jogosultak a kormány által beígért 100 százalékos táppénzre. Révári Bence szerint ez az eljárás folyamatából adódik. Ugyanis a megbetegedések elbírálása minden esetben egyedi, a folyamat egy üzemorvosi  vagy háziorvosi bejelentésel kezdődik és a Nemzeti Népegészségügyi Központ Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztálya bírálja el. Bár a vizsgálatot az ITM oldalán található nyomtatvánnyal kell kezdeményezni és a kormányhivatalhoz is be kell jelenteni, úgy tűnik a minisztérium az esetek vizsgálati eredményeit már nem tartja számon, így központi adatok sincsenek.

Még szeptemberben az Emmi megerősítette a hírt, miszerint a teljes táppénz jár a munkahelyükön megfertőződött tanároknak, viszont csak abban az esetben jár 100 százalékos táppénz, ha bizonyítani tudják, hogy a munkahelyükön fertőződtek meg - ez komoly ellentéteket szült a tanárok, oktatási szakszervezetek és a minisztérium között az őszi időszakban.

Pedig a betegség jelen van

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a 21 Kutatóközpont friss felmérései alapján a 30–59 éves tanárok 19 százaléka, míg a 60. életévüket betöltők 15 százaléka kapta el valamelyik hullámban a betegséget, az érintettek 19 százaléka kapta meg bérének 100 százalékát, saját bevallásuk szerint. A felmérésből egyébként az is kiderül, hogy a tanárok közel fele beoltatná magát a vírus ellen, illetve arra is rákérdeztek a kutatók, milyen problémákkal találkoztak a tanárok a távoktatás alatt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.